Reklámadó: Pórul járhatnak a call-centerek

Érdemes figyelniük a telesales és telemarketing tevékenységet folytató telefonos ügyfélszolgálatoknak (call-centereknek) és megrendelőiknek, mert anélkül lehetnek a reklámadó alanyai, hogy tudnának róla. Menthető azonban a helyzet, hogyha ez a felismerés még a december 20-án esedékes reklámadó-előleg feltöltési kötelezettség előtt éri őket. Minden az alkalmazott technológián múlik.

Read more

NAV tájékoztatás közzétevők “feljelentéséről”

A reklámadót érintő 2015-ös változások lehetővé teszik a megrendelők számára, hogy mentesüljenek a szankcióktól, ha valamelyik reklám-közzétevőtől – kérésük ellenére – nem kapnak nyilatkozatot, és ezt bejelentik az adóhatóság számára. A NAV tájékoztatása szerint a megrendelők is papír alapon és kötetlen formában tudják “feljelenteni” a nem együttműködő reklám-közzétevőket. Ez elsősorban az online hirdetések megrendelőinek jelent majd könnyebbséget.

Papír alapon és kötetlen formában

Az adóhatóság már a múlt héten honlapján  tájékoztatta az adóalanyokat arról, hogy miként tudnak bejelentkezni a NAV által nyilvántartott és üzemeltetett reklám-közzétevői adatbázisba. A várakozásokkal ellentétben ezt nem nyomtatványkitöltő-program segítségével, hanem papír alapon és kötetlen formában tudják megtenni a közzétevők. (A reklámadóblogon elérhető egy bejelentkezési formanyomtatvány is, amivel a közzétevők ezt teljesíthetik.)

A megrendelők számára azonban továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy a gyakorlatban miként tudnak mentesülni az őket sújtó szankciók alól, ha nem kapnak a reklám-közzétevőktől nyilatkozatot. A NAV a reklámadóblog gyakorlati kérdéseire is válaszolt.

NAV: a “feljelentés” nem kötelező

Az adóhatóság fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nem együttműködő közzétevők bejelentése egy olyan lehetőség, amivel az adózók élhetnek, de semmiképpen sem kötelező törvényi előírás. Ha az adott hónapban kézhez kapott reklámadó-köteles számláink összege nem haladja meg átlagosan a 2,5 millió forintot, akkor nyilatkozat hiányában semmilyen szankció nem éri a megrendelőket, mivel 2015-től a társasági adóalap növelésének kérdése csak évi 30 millió forint fölötti megrendelések esetén merül fel. A reklámadóról szóló törvény pedig csak azokat a közzétevőkkel közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőket vonja be az adóalanyok körébe, akiknek a havi költésük a 2,5 millió forintot meghaladja. Ha pedig a megrendelőknek a reklám-közzétevők nyilatkoznak arról, hogy az esetlegesen felmerülő reklámadó-fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek vagy ilyen kötelezettség őket nem terheli, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli az elszámolt költségek után. Ennél fogva a közzétevők “feljelentése” is csak olyan megrendelések esetében tűnik ésszerűnek, amelyek értéke a 2,5 millió forint értéket meghaladja, de a reklám-közzétevő a megrendelő kérésének ellenére nem adott ki nyilatkozatot, és nem szerepel az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisában sem.

A bejelentések előírt tartalma

A reklámadóról szóló törvény 2.(§) paragrafusa szerint:

(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha

a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,
b) a reklám közzétételének megrendelője
ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. §(3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,

A fentiek alapján tehát az alábbi adatoknak mindenképpen szerepelniük kell a bejelentésben:

  • Megrendelő neve, székhelye és adószáma
  • Közzétevő neve, székhelye és adószáma (ha van)
  • Közzétevő által kibocsátott számla/számviteli bizonylat sorszáma
  • Közzététel ellenértéke
  • A tény miszerint a megrendelő a közzétevői nyilatkozat kiadását kérte a közzétevőtől. A NAV javaslata szerint ennek a ténynek hitelt érdemlő igazolását is érdemes másolatban mellékelni a beadványhoz.

Praktikus javaslatok és határidők a beadvány elkészítéséhez

A NAV felhívta a megrendelők figyelmét arra is, hogy érdemes kivárni a törvény által a nyilatkozattevők számára megállapított 10 munkanapos türelmi időt is, hiszen az is elképzelhető, hogy a nyilatkozat bekérését követően a reklám-közzétevő mégis kiadja a reklámadó-nyilatkozatot a megrendelő számára. A NAV álláspontja szerint a bejelentést számlánként kell megtenni, hiszen a bejelentendő közzététel ellenértéke is a kézhez kapott számla/számviteli bizonylat alapján határozható meg. Amint arról korábban is írtam, a bejelentést érdemes megtenni a számla/számviteli bizonylat kézhezvételét követő hó 20. napjáig, mivel ebben az időpontban válik esedékessé a megrendelőket terhelő reklámadó bevallása és megfizetése.

A bejelentések megtételéhez külön formanyomtatványt készítettem, amit erről az oldalról lehet letölteni.

Megoldódhatnak a problémák a kereskedelmi szektorban is

Több kereskedelmi szektorban működő reklámozó is panaszkodott arra, hogy a nyilatkozatok kapcsán vitába keveredtek üzleti partnereikkel a reklámadó-nyilatkozatok tartalmával kapcsolatban. Egy-egy display felület kapcsán különböző álláspontok alakulhattak ki például arra vonatkozóan, hogy ki minősül közzétevőnek. Olyan esetekről is hallani lehetett, hogy egy-egy kereskedelmi egység bizonyos reklám-közzétételekről nem volt hajlandó nyilatkozatot kiadni a beszállítóknak. Ez rendkívül kellemetlen helyzetet teremtett, mert az üzleti jó kapcsolatot egyik fél sem szerette volna kockáztatni. Megoldást jelenthet ebben a kérdésben is a reklám-közzétevői adatbázis, mivel az nem tartalmazza a közzétevői státusz jogcímét, így ha egy kereskedelmi egység tulajdonosa szerepel az adóhatóság adatbázisában, akkor a reklámozóknak már nem szükséges azon törni a fejüket, hogy az általuk közzétevőnek vélt személytől hogyan szerezzék be a törvényben előírt reklámadó-nyilatkozatot.

reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

A reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

Adóhatósági fellépés a nem együttműködő közzétevőkkel szemben

Az adóhatóság válaszában megerősítette, hogy a megrendelők által tett bejelentések tartalma nem lesz nyilvános. Azoknak a  reklámozóknak, akik nem szeretnének az adóhatósági bejelentéssel időt tölteni, ezért előzetesen érdemes egyeztetni a közzétevőkkel, hogyha nem szerepelnek a NAV reklám-közzétevői adatbázisában, akkor szándékoznak-e nyilatkozatot adni a közzétételről. A reklámadóblog kérdést intézett az adóhatósághoz, hogy a megrendelőktől beérkezett, konkrét adatokat is tartalmazó “feljelentések” alapján tervezi-e a NAV behajtani a reklámadó összegét azoktól a (külföldi online) közzétevőktől, akik nyilatkozatot sem adnak, és vélhetően reklámadót sem fizetnek. A bejegyzés publikálásáig erre a kérdésre még nem érkezett válasz, de erről külön bejegyzés keretében mindenképpen tájékoztatni fogom az olvasókat.

Reklám-közzétevői adatbázis: letölthető a bejelentkezési kérelem

A NAV honlapján adott tájékoztatást arról, hogy a reklámadó közzétevő alanyai milyen formában tudnak bejelentkezni az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisába. A tájékoztatás alapján papír alapon és kötetlen formában tudják ezt megtenni az adózók. A reklámadóblogról már ingyenesen letölthető a bejelentkezési kérelem. Itt megtalálhatóak azok a postacímek is, ahová postázni kell a kérelmeket. A reklám-közzétevői adatbázis először 2015. január 1-én jelenik meg az adóhatóság honlapján.

A NAV tájékoztatása alapján az illetékes alsó fokú adóigazgatóság részére kell benyújtani a reklám-közzétevőknek azokat a kinyomtatott dokumentumokat, amelyben az adóhatóságtól a nyilvántartásba vételt kérik a reklám-közzétevői adatbázisba

A bejelentkezési kérelem erről az oldalról tölthető le, az eljárás illetékmentes.

NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Papíralapon és kötetlen formában kell bejelentkezni a NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Az alsó fokú adóigazgatóságok postacímei pedig illetékesség szerint az alábbiakban találhatóak:

Közép-magyarországi Régió

NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.
1387 Budapest Pf. 45.

(Illetékesség: Budapest I-II-III-IV-V. és XIII. kerülete)


NAV 
Kelet-budapesti Adóigazgatósága
1144 Budapest, Gvadányi u. 69.
1438 Budapest Pf. 512.

(Illetékesség: Budapest VI-VII-VIII., X. és XIV-XV-XVI-XVII. kerületei)


NAV 
Dél-budapesti Adóigazgatósága
1096 Budapest, Haller u. 3-5.
1476 Budapest Pf. 93.

(Illetékesség: Budapest IX., XI-XII. és XVIII-XIX-XX-XXI-XXII-XXIII. kerületei)


NAV 
Pest Megyei Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-130.
1397 Budapest Pf. 535.

(Illetékesség: Pest megye)

Kiemelt Adózók

NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (KAIG)
Kiemelt Adózók Szakterülete

1077 Budapest, Dob utca 75-81.
Tel.: +36/1/461-3300
Postacím: 1410 Budapest, Pf.: 138

Dél-alföldi Régió

Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatóság

6000 Kecskemét, Kuruc krt.16.

Békés Megyei Adóigazgatóság

5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 1.
5601 Békéscsaba, Pf. 13.

Csongrád Megyei Adóigazgatóság

6720 Szeged, Bocskai u.14.
Pf.: 66

Dél-dunántúli Régió

Baranya Megyei Adóigazgatóság

7621 Pécs, Rákóczi út 52-56.

7602 Pécs Pf.: 230

Somogy Megyei Adóigazgatóság

7400 Kaposvár, Béke u. 28.

7401 Kaposvár Pf.: 177

Tolna Megyei Adóigazgatóság

7100 Szekszárd, Arany J. u. 5-11.  

7101 Szekszárd Pf.: 108

Észak-alföldi Régió

Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatóság

4029 Debrecen, Faraktár u. 29/C

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatóság

5000 Szolnok, József A. u. 22-24.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóság

4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7-8.

Észak-magyarországi Régió

Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Adóigazgatóság

3525 Miskolc, Kazinczy u. 19.

Heves Megyei Adóigazgatóság

3300 Eger, Eszterházy tér 3-4.

Nógrád Megyei Adóigazgatóság

3100 Salgótarján, Kassai sor 10.

Közép-dunántúli Régió

Fejér Megyei Adóigazgatóság

8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 4/B.
8002 Székesfehérvár, Pf.: 345

Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatás

2800 Tatabánya, Komáromi út 42.
2800 Tatabánya, Pf.: 154

Veszprém Megyei Adóigazgatás

8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 22-26.

Nyugat-dunántúli Régió

Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatás

9021 Győr, Szent István u. 15-17.

Vas Megyei Adóigazgatás

9700 Szombathely, Petőfi S. u. 22.

Zala Megyei Adóigazgatóság

8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 2

Közzétevői adatbázis: bejelentkezés papíron és kötetlen formában

A NAV honlapján megjelent legfrissebb tájékoztatás szerint kötetlen formában és papíron kell bejelentkeznie a hirdetések közzétevőinek az adóhatóság közzétevői adatbázisába. Ez meglepő fordulatnak számít piaci körökben. 2015-től az adatbázisban szereplő reklámközzétevőknek már nem kell nyilatkozniuk megrendelőik felé a reklámadó-bevallási és fizetési kötelezettségükről.

A hirdetések közzétevői 2014. decemberétől már bejelentkezhetnek abba az adóhatóság által vezetett közzétevői adatbázisba, amellyel kiválthatják a reklámok megrendelői felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettségüket. Az adatbázis első ízben 2015. január 1-én lesz elérhető a NAV honlapján. Az elmúlt napokban az a kérdés foglalkoztatta leginkább a piaci szereplőket, hogy milyen formában tudnak majd bejelentkezni a reklámközzétevők az adóhatósági adatbázisba, és miről kell majd pontosan nyilatkozniuk a NAV-nak.

Read more

Reklámadó mentes online hirdetések: 2014

Azok a cégek, amelyek ügynökségen keresztül rendelték meg Facebook vagy Google hirdetéseiket, mentesülhetnek a közzétevői nyilatkozatok hiányából eredő reklámadó szankciók alól 2014-ben.

A reklámadóról szóló törvény 2014-ben érvényes szabályai alapján a Google-től és a Facebook-tól megrendelt hirdetések ellenértéke után reklámadót kell fizetni, amennyiben ezek havi összege meghaladja a 2,5 millió forintot. A fizetendő reklámadó mértéke a 2,5 millió forintot meghaladó rész 20%-a. A hirdetőket kedvezőtlenül érintette az a tény is, hogy összeghatártól függetlenül ugyanezeknek a hirdetéseknek az ellenértéke nem elismert ráfordítás a társasági adóról szóló (TAO) törvény szerint. Ezzel az összeggel ezért még a társasági adóalapot is meg kell növelnie azoknak a cégeknek, akik olyan hirdetési felületeken hirdetnek, amelyek tulajdonosai nem adnak közzétevői reklámadó-nyilatkozatot.

Mentesülhetnek ezen terhek alól azok a cégek, akik ezeket a költéseiket ügynökségeken keresztül teljesítik. Hogyan lehetséges mindez?

Read more