Reklámadó előleg-kiegészítési kötelezettség 2015-ben

2015. december 20-ig kell teljesíteni a reklámadó alanyainak a reklámadó előleg-kiegészítési kötelezettségüket a reklámközzétételből származó árbevétel után.

A reklámadó előleg-kiegészítési kötelezettséget a július 5-én hatályba rendelkezések alapján 2015-ben a következők szerint kell megtenni:

1. lépés: Az éves adóalap meghatározása: A reklámadóról szóló törvény szerint az adóalapot először arányosítani kell az év napjai arányában, majd pedig ezt évesíteni szükséges. Könnyen beláthatjuk, hogy így megkapjuk az egész adóév reklámközzétételből származó árbevételének és saját célú reklámok közvetlen költségének összegét, mivel az adóalapra vonatkozó szabályok nem változtak csak az adókulcs mértéke.

2. lépés: Az adóalapra ki kell számítani a régi (2015.07.05-ig érvényes), és az új (2015.07.05-től érvényes) szabályok szerint a reklámadó összegét.

Ha van egy vállalkozás, aminek 1 Mrd Ft reklámadó alapot kalkulált 2015-re, akkor a régi szabályok szerint az 500 millió Ft-ot meghaladó összeg 1%-a lesz a reklámadó összege azaz 5 millió Ft. Az új szabályok alapján az 1 Mrd Ft-ra jutó reklámadó összege:  (1 Mrd Ft-100 M Ft)x5,3%= 900M Ft x 5,3%= 47,7 M Ft.

3. lépés: A két összeget az év napjainak számával kell arányosítani egymáshoz: 2015.07.04-ig 180 nap telt el, 2015.07.05-től pedig 185 nap telik el év végéig. Az arányosítás ennek megfelelően az előző példát folytatva:

2015.07.05-ig: 5 M Ft x 180/365=2,47 millió Ft

2015.07.05-től: 47,7 M Ft x 185/365= 24,17 millió Ft

4. lépés: Össze kell adni a fenti összegeket. A példánkban szereplő 1 Mrd Ft-os adóalappal rendelkező vállalatnak így 2,47+24,17 millió Ft-os, azaz 29,11 millió Ft összegű reklámadó kötelezettséggel kalkulálnia 2015-re a reklámadó előleg-kiegészítési kötelezettség teljesítése során.

Reklámadó: Rábólinthat az EU a reklámadóra

Az Európai Bizottság idén márciusban mélyreható vizsgálatot kezdeményezett a reklámadóval kapcsolatban. A vizsgálat ideje alatt megtiltotta Magyarországnak a reklámadó progresszív kulcsának alkalmazását. Most úgy tűnik, hogy a nyáron módosított reklámadókulcs már megfelel Brüsszelnek.

Előzmények

Fekete Zoltán Titusz barátom, az RSM-DTM adómenedzsere, hívta fel augusztusban a figyelmemet arra, hogy a NAV közleményt adott ki a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása progresszív mértékének felfüggesztéséről. Ennek hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság a reklámadó mélyreható vizsgálatához nagyon hasonló eljárást kezdeményezett a dohányipari vállalkozások EHO-jával kapcsolatban. Az eljárás ideje alatt az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezés keretében megtiltotta Magyarországnak a progresszív EHO alkalmazását. A NAV ennek megfelelően tájékoztatta is az érintetteket arról, hogy a vizsgálat lezárultáig nem kell alkalmazni a hozzájárulással kapcsolatos fizetési és eljárási kötelezettségek teljesítését.

Mivel a reklámadóval összefüggésben szinte ugyanilyen eljárás van folyamatban. felmerül ilyenkor a kérdés, hogy

a reklámadó esetében miért nem mentesülnek az adózók a kötelezettségek alól?

A NAV álláspontja

A kérdéssel megkerestem a NAV Sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy mivel az Országgyűlés július 5-i hatállyal módosította a reklámadóról szóló törvény (Ratv.) rendelkezéseit, ezért a reklámadó alanyainak a Ratv. hatályos szövegét kell irányadónak tekinteni a kötelezettségük teljesítése során.

Az új jogszabály a reklámközzétevők számára 100 millió forintos bevételig 0%-os, afölött pedig 5,3%-os adókulcs alkalmazását írja elő. Ez viszont szintén kimeríti a progresszív adóztatás tényét, ezért a kérdéssel ismét a NAV-hoz fordultam.  Az Adóhatóság munkatársai arról tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság vizsgálata nem az új, jelenleg érvényben lévő jogszabályra irányul, hanem a korábban hatályos törvényt vizsgálja. Ennek megfelelően az adózóknak minden jelenleg hatályos jogszabályi előírást teljesíteniük kell. A válasz első olvasatra logikusnak tűnt, azonban az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot és a progresszív adókulcs felfüggesztését elrendelő határozatából mindez nem derült ki számomra egyértelműen. Szigorú értelemben véve ugyanis a jelenleg hatályos adókulcsok is progresszívak, hiszen a reklámadó törvény. módosítása 100 millió forintig nem adómentes reklámbevételi sávot írt elő, hanem 0%-os adókulcsot határoz meg. Ráadásul legjobb tudomásom szerint a Bizottság pedig a reklámadót tartalmi szempontból vizsgálja.

 Az Európai Bizottság álláspontja

Miután a NAV válaszában az Európai Bizottsághoz passzolta a labdát annak megítélése kérdésében, hogy a nyáron módosított reklámadó jogszabály kulcsai progresszívnak tekinthetők-e, ezért a kérdést feltettem az Európai Bizottság sajtóosztályának is. Az EB válaszában gyakorlatilag megerősítette a NAV álláspontját amikor úgy fogalmazott, hogy:

“A Bizottság számára úgy tűnik, hogy a módosított magyar reklámadó törvény már nem valósít meg árbevétel arányos progresszív adóztatást.”

Mivel az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezése a progresszív adókulcsra vonatkozott a vizsgálat lezárásáig, ezért a Bizottság tulajdonképpen igazat adott a NAV-nak, amikor a módosított jogszabály betartását írta elő az adózók számára. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Bizottság az új jogszabály adókulcsaiban már nem lát kivetnivalót.

A Bizottság közleményében kiemelte, hogy a vizsgálat még most is folyamatban van, de azt nem tudták megmondani, hogy a végleges döntés mikorra várható.

EU reklámadó

Több magyar adójogszabályt is vizsgál az Európai Bizottság, de a reklámadó zöld utat kaphat

 Már nem a reklámadó a legnagyobb probléma

A reklámpiac számára azonban jelenleg nem a reklámadó jelenti a legnagyobb problémát. Július 4-én, azaz egy nappal a reklámadó új szabályainak hatályosulása előtt lépett érvénybe az ún. bónusztörvény, ami a hirdetői láncolat (reklámozó-reklámközvetítő-sales house-közzétevő) közötti viszonyokat próbálja új alapokra helyezni. A reklámtörvény kiegészítése ráadásul előírja, hogy a meglévő szerződéseket szeptember 30-ig kell módosítani az új szabályoknak megfelelően.

A legnagyobb gond viszont az, hogy a piaci szereplők számára még egyetlen illetékes szerv sem adott még ki hivatalos állásfoglalást arról, hogy miként kell értelmezni az új passzusokat. A reklámtörvény módosítása ugyanis több ponton is nehezen értelmezhető. A piaci szereplők bármilyen irányba is indulnának el a jogértelmezés során, rögtön ellentmondásba keverednek már létező adójogszabályokkal. Már egy olyan egyszerű kérdés megválaszolása is fejtörést okoz, hogy szerződhet-e a reklámközvetítő a reklám közzétevőjével, illetve, hogy kinek állíthatja ki a reklám közzétevő a számlát az általa teljesített szolgáltatásokról.  A törvénymódosítás előírja a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogyha ebben a rendszerben valahol szabálytalanságot észlel, akkor a jogtalanul szerzett vagyoni előny tízszeresét kell kiszabnia bírságként.

Az elmúlt három hónapban azonban sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sem pedig az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tudott segítséget nyújtani az új jogszabályok értelmezésben. A holnapután esedékes szerződés-módosítási határidő megállíthatatlanul közelít, ez pedig minden média- és reklámpiaci szereplő idegeit felőrli.

Reklámadó: egykulcsos adó megszavazva

Múlt pénteken, május 22-én, nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely semmilyen változást nem tartalmaz a korábban közzétett dokumentumhoz képest. Az Országgyűlés rendkívüli eljárás keretében szerdán meg is szavazta a javaslatot.

A gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések. A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel. A további változásokról a reklámadóblog korábbi posztjában lehet olvasni. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is.

Megszavazták a reklámadó módosítót

Megszavazták a reklámadó módosítót

Európai aggályok

A legfőbb kérdés a továbbiakban az lehet, hogy a megszavazott módosító javaslattal mennyire lesz elégedett az Európai Bizottság, amely márciusban felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását, és vizsgálatot folytat a reklámadó ügyében. Az Európai Bizottság a progresszív adókulcs mértéke mellett a korábbi veszteségek felhasználhatóságát kifogásolta, amelyre megoldást jelent a megszavazott módosítás. A bizottsági álláspont kitér arra is, hogy a bevétel alapján kalkulált adókötelezettség versenysemlegességi kérdéseket vethet fel, mivel nem veszi figyelembe a felmerült költségeket az adóalap meghatározása során. Ezt azonban a módosított reklámadó törvény sem orvosolja.

A reklámadó jövője szempontjából ezért az Európai Bizottság válasza sorsdöntő lehet. Ha az Európai Unió elégségesnek találja a változtatásokat, akkor a különadóval hosszú távon kell számolni. A módosító javaslatokhoz kapcsolódó kormányzati kommunikáció során többször elhangzott az is, hogy az Unió sokallja a 100 millió forintos adómentes bevételi határt. Emögött az áll, hogy az ennél kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások továbbra is versenyelőnyt élveznek a 100 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező reklám-közzétevő adóalanyokhoz képest.

Lehetséges kimenetelek

Az adómentes bevételi határ további csökkentése azonban pont azt a KKV szektort sújtaná hátrányosan, akit a kormány az eredeti reklámadó-tervezettel mentesíteni kívánt az aránytalanul nagy adóterhektől.  Nem is beszélve a saját célú reklámok következtében előálló jogbizonytalanságtól: a saját célú reklámokkal kapcsolatos jogértelmezés az egyik legvitatottabb pont szakmai körökben.  A 100 millió forintra csökkentett 0%-os adóalap azonban – iparágtól függetlenül – már jóval több vállalkozást sodor az adófizetésre kötelezett adóalanyok körébe csak a saját célú reklámok miatt. Ennek megfelelően, ha megmarad az adómentes adóalap 100 millió forintos értékhatára, akkor a reklámadóból származó bevételek a költségvetésben meghaladhatják az előzetes várakozásokat is. Ha viszont európai nyomásra tovább csökken az adómentes bevételi küszöb, abban az esetben a hazai KKV-k kerülnek nehezebb helyzetbe.

Reklámadó-módosítás: a cégek is dönthetnek

Hétfőn megjelent a reklámadó-törvény módosításáról szóló javaslat a kormány.hu weboldalon. A törvénymódosítással a kormány lezárná az Európai Bizottsággal folytatott jogvitát. 100 millió forint lesz a 0%-os reklámadóalap felső határa.

A 05.04-én megjelent dokumentum bizonyos részletei már eddig is ismertek voltak. Így semmiképpen sem jelent meglepetést, hogy a progresszív adókulcs helyett egységesen 5,3%-os lesz a reklámadó új mértéke. A legnagyobb újdonság az, hogy a 0%-os reklámadó bevételi (és saját célú reklámok) küszöbértéke 100 millió forint lesz a jövőben. A kormányzat a reklámadó tárgyi és személyi hatályát nem módosította, azonban a javaslat elfogadása esetén néhány jelentős eljárásbeli változásra kerül sor.

Nem félnek az adóalap elporlasztásától

A javaslat szerint már nem szükséges a kapcsolt vállalkozások adóalapját összeszámítani (kivéve a 2014.08.15-ét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozások esetében). A javaslat indoklásában az olvasható, hogy

Az adómérték és a progresszió mértékének jelentős mérséklésére tekintettel ugyanakkor alacsony a kockázata annak, hogy az adóalanyok szervezeti – szerkezeti változással darabolják (porlasztják) szét a reklám-közzétételből származó adóalapot.
Ez a megoldás leginkább a néhány száz millió forintos reklám-közzétevő cégeknek nyújthat segítséget. Az ilyen típusú adómegtakarítás költségei kifejezetten nagyok lehetnek, hiszen cégenként maximum 5,3 millió forint adófizetési kötelezettséget spórolhatnak meg az adózók, viszont ezeknek a cégeknek fenntartási és adminisztrációs költségei mellett ez nem feltétlenül jelent nagy előnyt.

Mégis felhasználható a korábbi veszteség

A javaslat értelmében mégis felhasználható a 2014. évben a korábbi években elhatárolt veszteség a reklámadó alapjának megállapításakor. Ez korábban csak akkor volt lehetséges, ha a társaság 2013-ban veszteséges volt. Ezt kifejezetten aggályosnak találta az Európai Bizottság. Érdekesség, hogy az új szabályozás leghamarabb júniusban léphet hatályba, viszont a naptári éves adózóknak legkésőbb 2015.05.31-ig kell benyújtaniuk reklámadó-bevallásukat. Az javaslat szerint a jelenlegi alapján benyújtott 2014. évi adóbevallást önellenőrzéssel lehet helyesbíteni.

Visszamenőleges enyhítés a társasági adóban is

A törvénymódosító javaslat visszamenőlegesen engedi alkalmazni a 2015. január 1-től érvényes szabályozást miszerint 2014-ben sem kell társasági adóalap növelő tételként figyelembe venni az éves szinten 30 millió forint alatti reklám-közzététellel kapcsolatban elszámolt költségeket. Ez elsősorban a Google oldalain és a Facebookon hirdetőket érinti kedvezően, mert ők így visszakaphatják a megrendelőként befizetendő társasági adó összegét. Azok a reklám- és médiaügynökségeken keresztül hirdető adózók is jól járnak, akiknek elmaradásuk van a 2014. évre vonatkozó reklámadó-nyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációval, mivel a javaslat 30 millió forintos összegig mentesíti őket a reklámadó-nyilatkozatok beszerzésétől.
reklámadó

Kisebb adókulcs – több adózó – több adóbevétel

Kevesen járnak jól…

Az egykulcsos adó bevezetésével minden olyan reklámadót fizető adózó, akinek az effektív reklámadókulcsa kisebb mint 5,3%, növekedni fognak terhei. Ez azokat a vállalkozásokat érinti, akiknek az árbevételük kisebb mint 9,6 milliárd forint. A 9,6 milliárdos adóalap esetén a jelenlegi szabályok alapján 505 millió forint, a javaslat szerint pedig 503,5 millió forint reklámadót kell fizetniük az adózóknak. Azok a reklám-közzétevők akiknek az adóalapjuk ezt az összeget meghaladja, jelentősen csökkennek adóterhei. Ilyen cégből azonban csak pár darab van Magyarországon. A 100 millió forint vagy kisebb adóalappal rendelkező társaságok helyzete nem változik: nekik eddig sem kellett fizetniük, és ezután sem kell majd.

…a költségvetés viszont mindenképpen

Noha a legtöbb céget hátrányosan érintené a módosítás, a költségvetés azonban jelentős többletet könyvelhet el a 2015-re betervezett 6,6 milliárd forintos bevételhez képest. Az adóhatóság korábbi tájékoztatása szerint 2014-ben mintegy 700 társaság nyújtott be bevallást, és fizetett reklámadó-előleget 2014-ben. Ha csak ezeket a cégeket vesszük alapul, akkor a cégenkénti 400 millió forintos adóalap-többletre jutó egykulcsos reklámadó – ami 0%-os reklámadóalap küszöbértékének 500 millió forintról 100 millió forintos leszállításával jár – éves szinten 14,8 milliárd forintos adóbevétellel jár. Ehhez jön még hozzá a reklám-közzétevők 500 millió forintot meghaladó adóalapját meghaladó összeg után fizetendő adóbevétel, illetve a külföldi adóalanyok (Google, Facebook) által fizetendő reklámadó, amit a NAV nemzetközi jogsegély egyezmény segítségével szedne be. A 100 millió forintot meghaladó, de az 500 millió forint reklámárbevételt el nem érő cégek által fizetendő adót pedig még számításba se vettem.

Van amiben a cégek dönthetnek

A javaslat lehetővé teszi a cégek számára, hogy maguk válasszanak az új szabályok hatálybalépésének időpontjai közül.

Az átmeneti szabályok lehetővé teszik, hogy hogy a hatályba lépés napját megelőzően kezdődött adóévek elejétől (naptári éves adózók esetében2014. január 1-től) alkalmazzák az új szabályokat. Ez leginkább a 9-10 milliárd forintnál magasabb árbevételű cégek esetében éri meg, hiszen az éves effektív adókulcsuk meghaladja az 5,3%-ot. A visszajáró reklámadót a társaságok a fentebb leírt önellenőrzési módszerrel tudják visszakérni. A másik lehetőség pedig az, hogy a kihirdetés napját követő 31. napon hatályba lépett szabályokat alkalmazva időarányosan határozza meg az adózó az adóalapot és az adókulcsot. Ha figyelembe vesszük, hogy az új szabályok várhatóan június közepe vagy vége környékén léphetnek hatályba, akkor leegyszerűsítve az év első felében a régi szabályok, a második felében viszont az új szabályok lesznek érvényesek. Ez alapján pedig a 0% reklámadóalap 2015-ben 300 millió forint körül lesz (500 millió Ft x 0,5 + 100 millió Ft x 0,5). Ez elsősorban az alacsonyabb reklámárbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozásoknak éri majd meg.

 

Reklámadó: itt vannak a felfüggesztés részletei

Az Európai Bizottság április 24-én a hivatalos lapjában tette közzé a reklámadó progresszív adókulcsának felfüggesztésével kapcsolatos határozatokat. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosít, hogy 30 napon belül tegyék meg észrevételeiket ezzel kapcsolatban. A legfontosabb megállapítások ebben a blogbejegyzésben olvashatóak.

Az eljárás 2015. március 12-én indult meg a Magyarországon alkalmazott reklámadó vizsgálatával kapcsolatban. Az Európai Bizottság alapvetően két dolgot kifogásol:

  1. a reklámadó progresszív adókulcsát
  2. a 2013-ban keletkezett veszteségek felhasználhatóságát

Az EU álláspontja

Az Bizottság álláspontja szerint ugyanis mindkettő esetében fennáll a veszélye, hogy torzítja a piaci versenyt. A progresszív adókulcs alkalmazása elsősorban azért, mert a nagyobb árbevételű vállalatoknak több reklámadót kell fizetniük – függetlenül a felmerült költségek mértékétől -, a 2013-as veszteségek felhasználhatósága pedig hátrányosan érintheti azokat a vállalkozásokat, amelyek nem csak 2013-ban, hanem más időszakban vagy pedig egyáltalán nem voltak veszteségesek.

Az Európai Bizottság szerint

“Az előzetes értékelés alapján az intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a belső piaccal.”

A Bizottság értékelésében kifejti, hogy “a termelt árbevétel összege önmagában – a bevételek beszedése során felmerült költségektől függetlenül – tükrözi valamely vállalkozás teherviselő képességét. Az a legfontosabb, hogy a vállalkozások árbevétele nem ad pontos képet sem azok nyereségességéről, sem teherviselő képességéről, mivel egy magas árbevételű vállalkozás is lehet veszteséges.”

Az eljárásban a Bizottság álláspontját azzal támasztja alá, hogy “a magyar hatóságoktól kapott, előzetes adatok alapján 2014. november 28-ig 2014. évi adóelőlegként összesen 2 640 100 000 HUF került befizetésre. Az említett előlegként beszedett teljes adóbevétel mintegy 80 %-át egyetlen vállalatcsoport fizette be.”

Az Európai Bizottság kijelentette azt is, hogy “ebben a szakaszban úgy véli, hogy az intézkedések állami támogatást valósítanak meg.”

Az EU jogértelmezése szerint nemcsak a közvetlen pénzügyi transzferek jelenthetnek állami támogatást, hanem olyan adójogi szabályozás is, amely bizonyos vállalkozásokat szelektív előnyökhöz juttat, ezáltal az állami költségvetési bevételeket csökkenti. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb reklámárbevételt realizáló vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerülnek a nagyobb árbevételű társaságokhoz képest.

reklámadó felfüggesztés

Margrethe Vestager az Európai Bizottság versenyjogi biztosa

A magyar álláspont

A magyar hatóságok érvelése szerint a vállalkozások bevétele és mérete tükrözi a vállalkozások teherviselő képességét, így a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalkozások reklámadó teherviselő képessége nagyobb, mint az alacsonyabb bevételű társaságoké.

A magyar hatóságok vitatják, hogy az intézkedés támogatást valósítana meg. Lényegében azzal érvelnek, hogy egy vállalkozás teherviselő képessége nem csupán nyereségességében, hanem piaci részesedésében, és így árbevételében is tükröződik. Magyarország érvelése szerint a bevételalapú adók esetében a progresszív adókulcsot a teherviselő képesség elve indokolja, az adókulcsok pontos sávjának meghatározása pedig nemzeti hatáskörbe tartozik. Magyarország úgy véli, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra vonatkozó, átmeneti intézkedés indokolt, hiszen anélkül e vállalkozások számára túlságosan nagy lenne a reklámadó terhe.

Szankciók

Amennyiben az EU a fenti vélelmeket versenytorzító állami támogatásoknak minősíti, abban az esetben kötelezheti a kedvezményezetteket (kevesebb reklámadót fizető vállalkozásokat), hogy fizessék vissza a tiltott támogatások összegét. Ez a gyakorlatban az Európai Bizottság szerint az alábbiakat jelenti:

“A progresszív adókulcs állami támogatás jellegének vonatkozásában a támogatás visszafizettetése azt jelentené, hogy Magyarországnak minden vállalkozást úgy kell kezelnie, mint ha azok rögzített adókulcs tárgyát képeznék. Magyarország hatáskörébe tartozik e rögzített adókulcs szintjének meghatározása (az lehet akár 0 % is). Ezt követően Magyarországnak be kell szednie a befizetéseket azoktól a vállalkozásoktól, amelyek kevesebbet fizettek, mint amennyit a rögzített kulcs esetében kell fizetniük, és vissza kell térítenie azon vállalkozásoknak, amelyek többet fizettek a rögzített kulcs esetében esedékes összegnél.”

Tekintettel arra, hogy a reklámadó vizsgálata a fentiek alapján jelenleg is folyamatban van, ezért annak lezárultáig az EU felfüggesztette a progresszív adókulcs alkalmazását Magyarország számára. Ezt az alábbiakkal indokolta a Bizottság:

“A felfüggesztő rendelkezés olyan, a Bizottság által, elfogadott ideiglenes intézkedés, amely a Bizottság végső határozatáig a jogellenes támogatások felfüggesztését írja elő a tagállam számára. A felfüggesztő rendelkezés különösen akkor megfelelő eszköz, ha a tagállam továbbra is nyújtja a jogellenes támogatást és annak versenyre gyakorolt hatása jelentős, mint ebben az ügyben is. Mivel a magyar hatóságok e határozat időpontjában továbbra is alkalmazzák a reklámadót (progresszív kulcsaival együtt), a Bizottság a fentiek fényében úgy véli, döntő jelentőségű, hogy az adó progresszív kulcsának alkalmazását haladéktalanul felfüggesszék. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy szükséges a felfüggesztő rendelkezés kibocsátása.”

Az érintettek 30 napig írásban jelezhetik észrevételeiket az Európai Bizottságnak. A beérkezett észrevételeket a vizsgálat során a Bizottság figyelembe veszi.

Várható eredmények

A reklámadóról szóló törvény még a vizsgálat lezárulta előtt módosulhat, így a fenti szankciók alkalmazásától (állami támogatások visszafizetése) az EU várhatóan eltekint majd. A kérdés továbbra is az, hogy a módosított reklámadó szabályozás mekkora adómentes bevételi határt ír majd elő, ami alatt nem kell reklámadót fizetnie a reklám-közzétevő adóalanyoknak.

 

 

Reklámadó – 5,3 százalékos adókulcs jöhet

Reklámadó: ami eldőlt és ami még nem

Az MTI mai híre alapján a reklámadó legfelső kulcsa 5,3%-os lehet a jövőben. Ebben egyelőre kevés a meglepetés, mivel a kormány korábban is jelezte, hogy egykulcsossá alakítja a reklámadót. A piaci szereplőket továbbra is az érdekli, hogy lesz-e adómentes bevételi küszöb. Ha lesz ilyen, akkor ennek mértéke nem csak a közzétevők adófizetési kötelezettségét csökkentheti, hanem minden hazai vállalkozás saját célú reklámköltése után fizetendő reklámadót is mérsékli. Azonban ha nem lesz nulla százalékos adókulcs, akkor az jelentős adózási, illetve adminisztrációs terheket róna a vállalkozásokra a saját célú reklámköltések után.

Az adómentes bevételi küszöb nem csak a saját célú reklámköltések adminisztrációját könnyíti meg, hanem elemzői várakozások szerint a legkisebb médiatulajdonosok túlélését is biztosítaná. A legnagyobb reklámadó befizetők számára az egykulcsos adóteher mindenképpen könnyebbséget jelent. Mint ismeretes az Európai Bizottság felfüggesztette a reklámadó sávos adókulcsának alkalmazását, ezért a változtatásokat ez a lépés is kényszeríti.

reklámadó kulcs 5,3%

Lesz 0%-os reklámadókulcs?
Forrás: ludasmatyi.blog.hu

A Magyar Távirati Iroda híre az alábbiakban olvasható:

Budapest, 2015. április 9., csütörtök (MTI) – A kormány azt javasolja azt Országgyűlésnek, hogy 5,3 százalék legyen a reklámadó maximális mértéke – ismertette a kabinet előző napi döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Lázár János elmondta, hogy ebből az adónemből 7-8 milliárdos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Ebben még nem született végső döntés – mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell.

 

Reklámadó: brüsszeli felfüggesztés

A Magyar Távirati Iroda tudósítása alapján az Európai Bizottság felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását. Az alábbiakban olvasható teljes MTI közlemény:

A bizottság a vizsgálattal arra akar fényt deríteni, hogy a reklámadó hatályos szabályozása összhangban áll-e az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal. Azt gyanítja ugyanis, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak.
A vizsgálat megindításával egy időben a brüsszeli testület, úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában a vizsgálat lezárultáig meg is tiltotta a progresszív adókulcs alkalmazását.
A hivatalosan is elindított vizsgálat a brüsszeli testület tájékoztatása szerint lehetőséget teremt arra, hogy minden érintett kifejtse álláspontját, egyúttal a bizottság hangsúlyozta, hogy a vizsgálat elindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét.
A kormány tervezi a reklámadó jelenlegi szabályainak módosítását. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter március 3-án – az Országgyűlés gazdasági bizottságát tájékoztatva a témáról – azt mondta, hogy a módosításról még nem készült el a konkrét javaslat, a kormány márciusban teheti meg előterjesztését. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az EB két főigazgatósága – adó- és versenyjogi – is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra.
Margrethe Vestager versenyjogi biztos a bizottság közleményének tanúsága szerint üdvözli a módosítási szándékot, és azt ígéri, hogy a részletes vizsgálat a reklámadó jelenlegi és módosított változatára egyaránt tekintettel lesz.
“Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését” – hangsúlyozza a dán politikus.

reklámadó felfüggesztés

Brüsszel felfüggesztette a progresszív adókulcs alkalmazását


A bizottság közleménye arra utal, hogy Brüsszel azt kifogásolja, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő adókulcsok nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terhelik. A bizottság szerint így a kisebb bevételű vállalatok még bevételükhöz viszonyítva is jelentősen kisebb adóterhet viselnek a nagyobb cégeknél, míg ha a nyereségre vetnék ki az adót, az indokolható lenne azzal, hogy a jövedelmezőbb vállalatok nagyobb terhet is elviselhetnek.
“A magyar hatóságok mindeddig nem nyújtottak be megfelelő objektív indokot e koncepció alátámasztására” – írja kommünikéjében a bizottság a reklámbevételek adóztatásáról.
A bizottság emellett azt is kétségbe vonja, hogy összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal a törvénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását.
“Ezek a rendelkezések a jelek szerint nem igazodnak az adó átfogó célkitűzéséhez, és úgy tűnik, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra történő leszűkített alkalmazásuk szelektív előnyt biztosít az érintett vállalkozásoknak” – fogalmazza meg kifogásait az uniós versenyhatóságként eljáró Európai Bizottság.
A brüsszeli testület világossá teszi: nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve hogy megállapítsa annak adókulcsait, de azt garantálni akarja, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben.
A bizottság azt is vizsgálja, hogy a szabályozás nem irányul-e kifejezetten a külföldön bejegyzett cégek ellen, mert ha így van, az a letelepedési szabadsággal is ellentétes lehet.

A Google és a Facebook nyomában a NAV

Az idén januártól érvényes reklámadó szabályok változásaival kapcsolatban tett fel kérdéseket az adóhatóságnak a Reklámadóblog.hu. A kérdések olyan külföldi illetőségű reklámadó-alanyokra is vonatkoztak, akik idáig megtagadták a reklámadó-nyilatkozatok kiadását, és feltételezhetően a reklámadó-fizetési kötelezettségüknek sem tesznek/tettek eleget. A Google és a Facebook ugyanis Írországban bejegyzett társaságokon keresztül realizálja hirdetési árbevételeit. Ennek oka elsősorban a rendkívül alacsony effektív adókulcsot eredményező dupla ír-holland szendvics adózási struktúrában keresendő, ami a technológiai óriáscégek között kifejezetten népszerű.

Az adóhatóság és a jogalkotó már korábban is egyértelművé tette, hogy a megrendelők és a közzétevők adóalanyisága független egymástól. Éppen ezért a hazai piaci szereplőket élénken foglalkoztatta a gondolat, hogy mit kezd majd a NAV azokkal a külföldi adóalanyokkal, akiken – belföldi letelepedés hiányában – sokkal nehezebb behajtani a reklámadót. Ez kimondva kimondatlanul a Google-t és a Facebook-ot érinti leginkább, de ebbe a körbe sorolhatóak az olyan magyar nyelven is elérhető tematikus hirdetési portálok mint például a Booking.com.

A Reklámadóblog ezért megkérdezte a NAV illetékeseit, hogy tervezi-e behajtani ezeken a külföldi adóalanyokon az általuk fizetendő reklámadó összegét. A megkeresésre az adóhatóság azt válaszolta, hogy:

“A reklámadó-tartozás, mint minden más adótartozás behajtása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igénybe vesz valamennyi a tartozás behajtásához szükséges jogszabályi lehetőséget. Így amennyiben – végrehajtható vagyon hiányában – a tartozás belföldön nem érvényesíthető és feltételezhető a külföldi vagyon megléte, kezdeményezi a külföldi behajtást. Ennek kezdeményezésére sor kerülhet az Európai Unió tagállamaiban működő adóbehajtási jogsegély keretében, amennyiben  az általános feltételek megvannak. Ez esetben a behajtási eljárást egyszerűen, elektronikusan kezdeményezik az Unió által e célra biztosított informatikai alkalmazás segítségével.”

A január 1-től hatályos szabályok szerint a reklám közzétételt megrendelő adóalanyok reklámadó-nyilatkozat hiányában is mentesülhetnek a reklámadó-fizetési kötelezettségük alól. Az adómentesség feltétele, hogy igazolni tudják, hogy a reklám közzétevőktől bekérték a nyilatkozatot, és ezt a tényt be is jelentették az adóhatóságnak. Ennek alapján vélelmezhető, hogy a NAV nagyon komoly adatbázist építhet a kérdéses cégek által a magyar adóalanyok részére értékesített szolgáltatásokról. Az előzetes szakértői vélemények azt feltételezték, hogy csak a legnagyobb reklámozók jelentik majd be költéseiket az adóhatóságnak, mert ha a havi reklámköltések nem haladják meg a 2,5 millió forintot, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli. Azonban még így is egyedülálló értékű adatvagyon állhat elő, mivel sem a Google sem pedig a Facebook nem kommunikálta még a Magyarországról származó bevételeinek nagyságát. A reklámadóblogon  elérhető egy bejelentő nyomtatvány-minta, aminek segítségével a reklám-közzététel megrendelői be tudják jelenteni az adóhatóságnak, hogy nem kaptak a közzétevőtől nyilatkozatot. Már az első releváns hónap (január) elteltével már több mint 130-an töltötték le a reklámadóblogon elérhető nyomtatványt, így feltételezhető, hogy nem csupán a legnagyobb megrendelők élnek majd a bejelentés lehetőségével.

Google Facebook NAV reklámadó

A NAV globálisan működő reklámközzétevőkkel kapcsolatban keresné meg az ír adóhatóságot

A NAV várhatóan egy adatgyűjtési időszakot követően – amely során a megrendelők akár számlaszinten nyilatkoznak a reklám-közzétevők adóalapjáról – elektronikus formában kezdeményezni fogja az ír adóhatóságtól a reklámadó beszedését. Az adóbeszedési eljárás sikeressége egyben a reklámadó európai értelemben vett próbája is lehet. Ha Magyarország rést tudna ütni a Google adóalapján, akkor ez a “jó gyakorlat” hamar elterjedhetne, de a tagállamok saját maguk határozhatnák meg az adó mértékét. Ez azonban még a jelenleginél is visszásabb helyzeteket eredményezne, ami felerősítené a kérdésben érintett tagállamok igényét egy uniós szinten meghatározott adókötelezettség bevezetése iránt. Ha viszont a külföldi adóalanyok adókötelezettségének behajtása eredménytelennek bizonyulna európai szinten, akkor az viszont pont a hazai adózók szempontjából feszegetne kényes kérdéseket.