Reklámadó: egykulcsos adó megszavazva

Múlt pénteken, május 22-én, nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely semmilyen változást nem tartalmaz a korábban közzétett dokumentumhoz képest. Az Országgyűlés rendkívüli eljárás keretében szerdán meg is szavazta a javaslatot.

A gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések. A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel. A további változásokról a reklámadóblog korábbi posztjában lehet olvasni. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is.

Megszavazták a reklámadó módosítót

Megszavazták a reklámadó módosítót

Európai aggályok

A legfőbb kérdés a továbbiakban az lehet, hogy a megszavazott módosító javaslattal mennyire lesz elégedett az Európai Bizottság, amely márciusban felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását, és vizsgálatot folytat a reklámadó ügyében. Az Európai Bizottság a progresszív adókulcs mértéke mellett a korábbi veszteségek felhasználhatóságát kifogásolta, amelyre megoldást jelent a megszavazott módosítás. A bizottsági álláspont kitér arra is, hogy a bevétel alapján kalkulált adókötelezettség versenysemlegességi kérdéseket vethet fel, mivel nem veszi figyelembe a felmerült költségeket az adóalap meghatározása során. Ezt azonban a módosított reklámadó törvény sem orvosolja.

A reklámadó jövője szempontjából ezért az Európai Bizottság válasza sorsdöntő lehet. Ha az Európai Unió elégségesnek találja a változtatásokat, akkor a különadóval hosszú távon kell számolni. A módosító javaslatokhoz kapcsolódó kormányzati kommunikáció során többször elhangzott az is, hogy az Unió sokallja a 100 millió forintos adómentes bevételi határt. Emögött az áll, hogy az ennél kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások továbbra is versenyelőnyt élveznek a 100 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező reklám-közzétevő adóalanyokhoz képest.

Lehetséges kimenetelek

Az adómentes bevételi határ további csökkentése azonban pont azt a KKV szektort sújtaná hátrányosan, akit a kormány az eredeti reklámadó-tervezettel mentesíteni kívánt az aránytalanul nagy adóterhektől.  Nem is beszélve a saját célú reklámok következtében előálló jogbizonytalanságtól: a saját célú reklámokkal kapcsolatos jogértelmezés az egyik legvitatottabb pont szakmai körökben.  A 100 millió forintra csökkentett 0%-os adóalap azonban – iparágtól függetlenül – már jóval több vállalkozást sodor az adófizetésre kötelezett adóalanyok körébe csak a saját célú reklámok miatt. Ennek megfelelően, ha megmarad az adómentes adóalap 100 millió forintos értékhatára, akkor a reklámadóból származó bevételek a költségvetésben meghaladhatják az előzetes várakozásokat is. Ha viszont európai nyomásra tovább csökken az adómentes bevételi küszöb, abban az esetben a hazai KKV-k kerülnek nehezebb helyzetbe.

Reklámadó-módosítás: a cégek is dönthetnek

Hétfőn megjelent a reklámadó-törvény módosításáról szóló javaslat a kormány.hu weboldalon. A törvénymódosítással a kormány lezárná az Európai Bizottsággal folytatott jogvitát. 100 millió forint lesz a 0%-os reklámadóalap felső határa.

A 05.04-én megjelent dokumentum bizonyos részletei már eddig is ismertek voltak. Így semmiképpen sem jelent meglepetést, hogy a progresszív adókulcs helyett egységesen 5,3%-os lesz a reklámadó új mértéke. A legnagyobb újdonság az, hogy a 0%-os reklámadó bevételi (és saját célú reklámok) küszöbértéke 100 millió forint lesz a jövőben. A kormányzat a reklámadó tárgyi és személyi hatályát nem módosította, azonban a javaslat elfogadása esetén néhány jelentős eljárásbeli változásra kerül sor.

Nem félnek az adóalap elporlasztásától

A javaslat szerint már nem szükséges a kapcsolt vállalkozások adóalapját összeszámítani (kivéve a 2014.08.15-ét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozások esetében). A javaslat indoklásában az olvasható, hogy

Az adómérték és a progresszió mértékének jelentős mérséklésére tekintettel ugyanakkor alacsony a kockázata annak, hogy az adóalanyok szervezeti – szerkezeti változással darabolják (porlasztják) szét a reklám-közzétételből származó adóalapot.
Ez a megoldás leginkább a néhány száz millió forintos reklám-közzétevő cégeknek nyújthat segítséget. Az ilyen típusú adómegtakarítás költségei kifejezetten nagyok lehetnek, hiszen cégenként maximum 5,3 millió forint adófizetési kötelezettséget spórolhatnak meg az adózók, viszont ezeknek a cégeknek fenntartási és adminisztrációs költségei mellett ez nem feltétlenül jelent nagy előnyt.

Mégis felhasználható a korábbi veszteség

A javaslat értelmében mégis felhasználható a 2014. évben a korábbi években elhatárolt veszteség a reklámadó alapjának megállapításakor. Ez korábban csak akkor volt lehetséges, ha a társaság 2013-ban veszteséges volt. Ezt kifejezetten aggályosnak találta az Európai Bizottság. Érdekesség, hogy az új szabályozás leghamarabb júniusban léphet hatályba, viszont a naptári éves adózóknak legkésőbb 2015.05.31-ig kell benyújtaniuk reklámadó-bevallásukat. Az javaslat szerint a jelenlegi alapján benyújtott 2014. évi adóbevallást önellenőrzéssel lehet helyesbíteni.

Visszamenőleges enyhítés a társasági adóban is

A törvénymódosító javaslat visszamenőlegesen engedi alkalmazni a 2015. január 1-től érvényes szabályozást miszerint 2014-ben sem kell társasági adóalap növelő tételként figyelembe venni az éves szinten 30 millió forint alatti reklám-közzététellel kapcsolatban elszámolt költségeket. Ez elsősorban a Google oldalain és a Facebookon hirdetőket érinti kedvezően, mert ők így visszakaphatják a megrendelőként befizetendő társasági adó összegét. Azok a reklám- és médiaügynökségeken keresztül hirdető adózók is jól járnak, akiknek elmaradásuk van a 2014. évre vonatkozó reklámadó-nyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációval, mivel a javaslat 30 millió forintos összegig mentesíti őket a reklámadó-nyilatkozatok beszerzésétől.
reklámadó

Kisebb adókulcs – több adózó – több adóbevétel

Kevesen járnak jól…

Az egykulcsos adó bevezetésével minden olyan reklámadót fizető adózó, akinek az effektív reklámadókulcsa kisebb mint 5,3%, növekedni fognak terhei. Ez azokat a vállalkozásokat érinti, akiknek az árbevételük kisebb mint 9,6 milliárd forint. A 9,6 milliárdos adóalap esetén a jelenlegi szabályok alapján 505 millió forint, a javaslat szerint pedig 503,5 millió forint reklámadót kell fizetniük az adózóknak. Azok a reklám-közzétevők akiknek az adóalapjuk ezt az összeget meghaladja, jelentősen csökkennek adóterhei. Ilyen cégből azonban csak pár darab van Magyarországon. A 100 millió forint vagy kisebb adóalappal rendelkező társaságok helyzete nem változik: nekik eddig sem kellett fizetniük, és ezután sem kell majd.

…a költségvetés viszont mindenképpen

Noha a legtöbb céget hátrányosan érintené a módosítás, a költségvetés azonban jelentős többletet könyvelhet el a 2015-re betervezett 6,6 milliárd forintos bevételhez képest. Az adóhatóság korábbi tájékoztatása szerint 2014-ben mintegy 700 társaság nyújtott be bevallást, és fizetett reklámadó-előleget 2014-ben. Ha csak ezeket a cégeket vesszük alapul, akkor a cégenkénti 400 millió forintos adóalap-többletre jutó egykulcsos reklámadó – ami 0%-os reklámadóalap küszöbértékének 500 millió forintról 100 millió forintos leszállításával jár – éves szinten 14,8 milliárd forintos adóbevétellel jár. Ehhez jön még hozzá a reklám-közzétevők 500 millió forintot meghaladó adóalapját meghaladó összeg után fizetendő adóbevétel, illetve a külföldi adóalanyok (Google, Facebook) által fizetendő reklámadó, amit a NAV nemzetközi jogsegély egyezmény segítségével szedne be. A 100 millió forintot meghaladó, de az 500 millió forint reklámárbevételt el nem érő cégek által fizetendő adót pedig még számításba se vettem.

Van amiben a cégek dönthetnek

A javaslat lehetővé teszi a cégek számára, hogy maguk válasszanak az új szabályok hatálybalépésének időpontjai közül.

Az átmeneti szabályok lehetővé teszik, hogy hogy a hatályba lépés napját megelőzően kezdődött adóévek elejétől (naptári éves adózók esetében2014. január 1-től) alkalmazzák az új szabályokat. Ez leginkább a 9-10 milliárd forintnál magasabb árbevételű cégek esetében éri meg, hiszen az éves effektív adókulcsuk meghaladja az 5,3%-ot. A visszajáró reklámadót a társaságok a fentebb leírt önellenőrzési módszerrel tudják visszakérni. A másik lehetőség pedig az, hogy a kihirdetés napját követő 31. napon hatályba lépett szabályokat alkalmazva időarányosan határozza meg az adózó az adóalapot és az adókulcsot. Ha figyelembe vesszük, hogy az új szabályok várhatóan június közepe vagy vége környékén léphetnek hatályba, akkor leegyszerűsítve az év első felében a régi szabályok, a második felében viszont az új szabályok lesznek érvényesek. Ez alapján pedig a 0% reklámadóalap 2015-ben 300 millió forint körül lesz (500 millió Ft x 0,5 + 100 millió Ft x 0,5). Ez elsősorban az alacsonyabb reklámárbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozásoknak éri majd meg.