Reklámadó: Rábólinthat az EU a reklámadóra

Az Európai Bizottság idén márciusban mélyreható vizsgálatot kezdeményezett a reklámadóval kapcsolatban. A vizsgálat ideje alatt megtiltotta Magyarországnak a reklámadó progresszív kulcsának alkalmazását. Most úgy tűnik, hogy a nyáron módosított reklámadókulcs már megfelel Brüsszelnek.

Előzmények

Fekete Zoltán Titusz barátom, az RSM-DTM adómenedzsere, hívta fel augusztusban a figyelmemet arra, hogy a NAV közleményt adott ki a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása progresszív mértékének felfüggesztéséről. Ennek hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság a reklámadó mélyreható vizsgálatához nagyon hasonló eljárást kezdeményezett a dohányipari vállalkozások EHO-jával kapcsolatban. Az eljárás ideje alatt az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezés keretében megtiltotta Magyarországnak a progresszív EHO alkalmazását. A NAV ennek megfelelően tájékoztatta is az érintetteket arról, hogy a vizsgálat lezárultáig nem kell alkalmazni a hozzájárulással kapcsolatos fizetési és eljárási kötelezettségek teljesítését.

Mivel a reklámadóval összefüggésben szinte ugyanilyen eljárás van folyamatban. felmerül ilyenkor a kérdés, hogy

a reklámadó esetében miért nem mentesülnek az adózók a kötelezettségek alól?

A NAV álláspontja

A kérdéssel megkerestem a NAV Sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy mivel az Országgyűlés július 5-i hatállyal módosította a reklámadóról szóló törvény (Ratv.) rendelkezéseit, ezért a reklámadó alanyainak a Ratv. hatályos szövegét kell irányadónak tekinteni a kötelezettségük teljesítése során.

Az új jogszabály a reklámközzétevők számára 100 millió forintos bevételig 0%-os, afölött pedig 5,3%-os adókulcs alkalmazását írja elő. Ez viszont szintén kimeríti a progresszív adóztatás tényét, ezért a kérdéssel ismét a NAV-hoz fordultam.  Az Adóhatóság munkatársai arról tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság vizsgálata nem az új, jelenleg érvényben lévő jogszabályra irányul, hanem a korábban hatályos törvényt vizsgálja. Ennek megfelelően az adózóknak minden jelenleg hatályos jogszabályi előírást teljesíteniük kell. A válasz első olvasatra logikusnak tűnt, azonban az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot és a progresszív adókulcs felfüggesztését elrendelő határozatából mindez nem derült ki számomra egyértelműen. Szigorú értelemben véve ugyanis a jelenleg hatályos adókulcsok is progresszívak, hiszen a reklámadó törvény. módosítása 100 millió forintig nem adómentes reklámbevételi sávot írt elő, hanem 0%-os adókulcsot határoz meg. Ráadásul legjobb tudomásom szerint a Bizottság pedig a reklámadót tartalmi szempontból vizsgálja.

 Az Európai Bizottság álláspontja

Miután a NAV válaszában az Európai Bizottsághoz passzolta a labdát annak megítélése kérdésében, hogy a nyáron módosított reklámadó jogszabály kulcsai progresszívnak tekinthetők-e, ezért a kérdést feltettem az Európai Bizottság sajtóosztályának is. Az EB válaszában gyakorlatilag megerősítette a NAV álláspontját amikor úgy fogalmazott, hogy:

“A Bizottság számára úgy tűnik, hogy a módosított magyar reklámadó törvény már nem valósít meg árbevétel arányos progresszív adóztatást.”

Mivel az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezése a progresszív adókulcsra vonatkozott a vizsgálat lezárásáig, ezért a Bizottság tulajdonképpen igazat adott a NAV-nak, amikor a módosított jogszabály betartását írta elő az adózók számára. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Bizottság az új jogszabály adókulcsaiban már nem lát kivetnivalót.

A Bizottság közleményében kiemelte, hogy a vizsgálat még most is folyamatban van, de azt nem tudták megmondani, hogy a végleges döntés mikorra várható.

EU reklámadó

Több magyar adójogszabályt is vizsgál az Európai Bizottság, de a reklámadó zöld utat kaphat

 Már nem a reklámadó a legnagyobb probléma

A reklámpiac számára azonban jelenleg nem a reklámadó jelenti a legnagyobb problémát. Július 4-én, azaz egy nappal a reklámadó új szabályainak hatályosulása előtt lépett érvénybe az ún. bónusztörvény, ami a hirdetői láncolat (reklámozó-reklámközvetítő-sales house-közzétevő) közötti viszonyokat próbálja új alapokra helyezni. A reklámtörvény kiegészítése ráadásul előírja, hogy a meglévő szerződéseket szeptember 30-ig kell módosítani az új szabályoknak megfelelően.

A legnagyobb gond viszont az, hogy a piaci szereplők számára még egyetlen illetékes szerv sem adott még ki hivatalos állásfoglalást arról, hogy miként kell értelmezni az új passzusokat. A reklámtörvény módosítása ugyanis több ponton is nehezen értelmezhető. A piaci szereplők bármilyen irányba is indulnának el a jogértelmezés során, rögtön ellentmondásba keverednek már létező adójogszabályokkal. Már egy olyan egyszerű kérdés megválaszolása is fejtörést okoz, hogy szerződhet-e a reklámközvetítő a reklám közzétevőjével, illetve, hogy kinek állíthatja ki a reklám közzétevő a számlát az általa teljesített szolgáltatásokról.  A törvénymódosítás előírja a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogyha ebben a rendszerben valahol szabálytalanságot észlel, akkor a jogtalanul szerzett vagyoni előny tízszeresét kell kiszabnia bírságként.

Az elmúlt három hónapban azonban sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sem pedig az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tudott segítséget nyújtani az új jogszabályok értelmezésben. A holnapután esedékes szerződés-módosítási határidő megállíthatatlanul közelít, ez pedig minden média- és reklámpiaci szereplő idegeit felőrli.