Reklámadó: Döntött az Európai Bizottság!

Befejeződött az Európai Bizottság mélyreható vizsgálata a magyar reklámadó ügyében. Az EU nem találta összeegyeztethetőnek a hazai reklámadó szabályozást az uniós joggal.

A mai napon sajtóközleményt adott ki az Európai Bizottság a magyarországi reklámadóról szóló vizsgálat eredményéről. A legfőbb megállapítások a következők:

  • A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal.
  • A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a 2015 júliusa óta hatályos módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el a Bizottság aggályait. Elsősorban az elhatádöntöttrolt veszteségek levonására vonatkozó korlátozások, illetve az adókulcs továbbra is progresszív jellege jelenti a legnagyobb problémát az Európai Bizottság számára.

A határozat legérdekesebb pontja, az ami lépéskényszerbe hozza Magyarországot:

A mai határozat arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014. évi reklámadó-törvényen és/vagy annak módosított változatán alapuló, vállalatok közötti indokolatlan megkülönbözetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

Ezt pedig a következőképpen teheti meg:

A magyar hatóságoknak most a Bizottság határozatában meghatározott módszertan alapján meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét (ha vannak ilyen összegek). A vállalatok elkerülhetik a visszafizetést, ha Magyarország igazolja, hogy a kapott előny megfelel a de minimis rendelet kritériumainak.

Vagyis vagy be kell szedni a cégektől a 100 millió Ft alatti árbevételre jutó 5,3 százalékos-os adót, vagy de minimis támogatásként kell igazolni az adókedvezményt (aminek összértéke 3 év alatt nem haladhatja meg a 200 ezer EUR-t).  Nagy kérdés, hogy a kormányzat melyik megoldást választja majd ezek közül, vagy esetleg harmadik utat választ-e.

EU reklámadó

Döntött az EU a hazai reklámadóról

A reklámadó és a kormányzati kommunikáció eddigi történetét feldolgozva, az egyértelműen látszik, hogy a jogalkotó a hazai reklámadóra manapság egy olyan eszközként tekint, ami a multinacionális vállalatok (Google, Facebook) hazai adófizetését kényszeríti ki. A reklámadó év eleji módosításai is ezt a törekvést támasztják alá. Ezek miatt, hogyha a közeljövőben születne egy olyan európai uniós kezdeményezés, ami ezeket a “multinacionális vállalatokat” (vagyis Google és Facebook) adófizetését kényszerítené ki az egyes tagállamokban, akkor a reklámadó fenntartása is okafogyottá válna. Kérdés az, hogy erre sor kerülhet-e azelőtt, hogy az Európai Bizottság határozata cselekvési kényszert írna elő Magyarország számára. Ha igen, akkor véleményem szerint a reklámadó megszűnhet. Azonban ha a hazai reklámadót még egy uniós google-adó megalkotása előtt kell konformmá tenni az EU-s jogszabályokkal (ami valószínűbb), akkor a cégeknek érdemes felkészülnie egy újabb reklámadó módosításra.

 

Reklámadó: Rábólinthat az EU a reklámadóra

Az Európai Bizottság idén márciusban mélyreható vizsgálatot kezdeményezett a reklámadóval kapcsolatban. A vizsgálat ideje alatt megtiltotta Magyarországnak a reklámadó progresszív kulcsának alkalmazását. Most úgy tűnik, hogy a nyáron módosított reklámadókulcs már megfelel Brüsszelnek.

Előzmények

Fekete Zoltán Titusz barátom, az RSM-DTM adómenedzsere, hívta fel augusztusban a figyelmemet arra, hogy a NAV közleményt adott ki a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása progresszív mértékének felfüggesztéséről. Ennek hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság a reklámadó mélyreható vizsgálatához nagyon hasonló eljárást kezdeményezett a dohányipari vállalkozások EHO-jával kapcsolatban. Az eljárás ideje alatt az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezés keretében megtiltotta Magyarországnak a progresszív EHO alkalmazását. A NAV ennek megfelelően tájékoztatta is az érintetteket arról, hogy a vizsgálat lezárultáig nem kell alkalmazni a hozzájárulással kapcsolatos fizetési és eljárási kötelezettségek teljesítését.

Mivel a reklámadóval összefüggésben szinte ugyanilyen eljárás van folyamatban. felmerül ilyenkor a kérdés, hogy

a reklámadó esetében miért nem mentesülnek az adózók a kötelezettségek alól?

A NAV álláspontja

A kérdéssel megkerestem a NAV Sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy mivel az Országgyűlés július 5-i hatállyal módosította a reklámadóról szóló törvény (Ratv.) rendelkezéseit, ezért a reklámadó alanyainak a Ratv. hatályos szövegét kell irányadónak tekinteni a kötelezettségük teljesítése során.

Az új jogszabály a reklámközzétevők számára 100 millió forintos bevételig 0%-os, afölött pedig 5,3%-os adókulcs alkalmazását írja elő. Ez viszont szintén kimeríti a progresszív adóztatás tényét, ezért a kérdéssel ismét a NAV-hoz fordultam.  Az Adóhatóság munkatársai arról tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság vizsgálata nem az új, jelenleg érvényben lévő jogszabályra irányul, hanem a korábban hatályos törvényt vizsgálja. Ennek megfelelően az adózóknak minden jelenleg hatályos jogszabályi előírást teljesíteniük kell. A válasz első olvasatra logikusnak tűnt, azonban az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot és a progresszív adókulcs felfüggesztését elrendelő határozatából mindez nem derült ki számomra egyértelműen. Szigorú értelemben véve ugyanis a jelenleg hatályos adókulcsok is progresszívak, hiszen a reklámadó törvény. módosítása 100 millió forintig nem adómentes reklámbevételi sávot írt elő, hanem 0%-os adókulcsot határoz meg. Ráadásul legjobb tudomásom szerint a Bizottság pedig a reklámadót tartalmi szempontból vizsgálja.

 Az Európai Bizottság álláspontja

Miután a NAV válaszában az Európai Bizottsághoz passzolta a labdát annak megítélése kérdésében, hogy a nyáron módosított reklámadó jogszabály kulcsai progresszívnak tekinthetők-e, ezért a kérdést feltettem az Európai Bizottság sajtóosztályának is. Az EB válaszában gyakorlatilag megerősítette a NAV álláspontját amikor úgy fogalmazott, hogy:

“A Bizottság számára úgy tűnik, hogy a módosított magyar reklámadó törvény már nem valósít meg árbevétel arányos progresszív adóztatást.”

Mivel az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezése a progresszív adókulcsra vonatkozott a vizsgálat lezárásáig, ezért a Bizottság tulajdonképpen igazat adott a NAV-nak, amikor a módosított jogszabály betartását írta elő az adózók számára. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Bizottság az új jogszabály adókulcsaiban már nem lát kivetnivalót.

A Bizottság közleményében kiemelte, hogy a vizsgálat még most is folyamatban van, de azt nem tudták megmondani, hogy a végleges döntés mikorra várható.

EU reklámadó

Több magyar adójogszabályt is vizsgál az Európai Bizottság, de a reklámadó zöld utat kaphat

 Már nem a reklámadó a legnagyobb probléma

A reklámpiac számára azonban jelenleg nem a reklámadó jelenti a legnagyobb problémát. Július 4-én, azaz egy nappal a reklámadó új szabályainak hatályosulása előtt lépett érvénybe az ún. bónusztörvény, ami a hirdetői láncolat (reklámozó-reklámközvetítő-sales house-közzétevő) közötti viszonyokat próbálja új alapokra helyezni. A reklámtörvény kiegészítése ráadásul előírja, hogy a meglévő szerződéseket szeptember 30-ig kell módosítani az új szabályoknak megfelelően.

A legnagyobb gond viszont az, hogy a piaci szereplők számára még egyetlen illetékes szerv sem adott még ki hivatalos állásfoglalást arról, hogy miként kell értelmezni az új passzusokat. A reklámtörvény módosítása ugyanis több ponton is nehezen értelmezhető. A piaci szereplők bármilyen irányba is indulnának el a jogértelmezés során, rögtön ellentmondásba keverednek már létező adójogszabályokkal. Már egy olyan egyszerű kérdés megválaszolása is fejtörést okoz, hogy szerződhet-e a reklámközvetítő a reklám közzétevőjével, illetve, hogy kinek állíthatja ki a reklám közzétevő a számlát az általa teljesített szolgáltatásokról.  A törvénymódosítás előírja a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogyha ebben a rendszerben valahol szabálytalanságot észlel, akkor a jogtalanul szerzett vagyoni előny tízszeresét kell kiszabnia bírságként.

Az elmúlt három hónapban azonban sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sem pedig az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tudott segítséget nyújtani az új jogszabályok értelmezésben. A holnapután esedékes szerződés-módosítási határidő megállíthatatlanul közelít, ez pedig minden média- és reklámpiaci szereplő idegeit felőrli.

Reklámadó: egykulcsos adó megszavazva

Múlt pénteken, május 22-én, nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely semmilyen változást nem tartalmaz a korábban közzétett dokumentumhoz képest. Az Országgyűlés rendkívüli eljárás keretében szerdán meg is szavazta a javaslatot.

A gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések. A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel. A további változásokról a reklámadóblog korábbi posztjában lehet olvasni. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is.

Megszavazták a reklámadó módosítót

Megszavazták a reklámadó módosítót

Európai aggályok

A legfőbb kérdés a továbbiakban az lehet, hogy a megszavazott módosító javaslattal mennyire lesz elégedett az Európai Bizottság, amely márciusban felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását, és vizsgálatot folytat a reklámadó ügyében. Az Európai Bizottság a progresszív adókulcs mértéke mellett a korábbi veszteségek felhasználhatóságát kifogásolta, amelyre megoldást jelent a megszavazott módosítás. A bizottsági álláspont kitér arra is, hogy a bevétel alapján kalkulált adókötelezettség versenysemlegességi kérdéseket vethet fel, mivel nem veszi figyelembe a felmerült költségeket az adóalap meghatározása során. Ezt azonban a módosított reklámadó törvény sem orvosolja.

A reklámadó jövője szempontjából ezért az Európai Bizottság válasza sorsdöntő lehet. Ha az Európai Unió elégségesnek találja a változtatásokat, akkor a különadóval hosszú távon kell számolni. A módosító javaslatokhoz kapcsolódó kormányzati kommunikáció során többször elhangzott az is, hogy az Unió sokallja a 100 millió forintos adómentes bevételi határt. Emögött az áll, hogy az ennél kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások továbbra is versenyelőnyt élveznek a 100 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező reklám-közzétevő adóalanyokhoz képest.

Lehetséges kimenetelek

Az adómentes bevételi határ további csökkentése azonban pont azt a KKV szektort sújtaná hátrányosan, akit a kormány az eredeti reklámadó-tervezettel mentesíteni kívánt az aránytalanul nagy adóterhektől.  Nem is beszélve a saját célú reklámok következtében előálló jogbizonytalanságtól: a saját célú reklámokkal kapcsolatos jogértelmezés az egyik legvitatottabb pont szakmai körökben.  A 100 millió forintra csökkentett 0%-os adóalap azonban – iparágtól függetlenül – már jóval több vállalkozást sodor az adófizetésre kötelezett adóalanyok körébe csak a saját célú reklámok miatt. Ennek megfelelően, ha megmarad az adómentes adóalap 100 millió forintos értékhatára, akkor a reklámadóból származó bevételek a költségvetésben meghaladhatják az előzetes várakozásokat is. Ha viszont európai nyomásra tovább csökken az adómentes bevételi küszöb, abban az esetben a hazai KKV-k kerülnek nehezebb helyzetbe.

Reklámadó-módosítás: a cégek is dönthetnek

Hétfőn megjelent a reklámadó-törvény módosításáról szóló javaslat a kormány.hu weboldalon. A törvénymódosítással a kormány lezárná az Európai Bizottsággal folytatott jogvitát. 100 millió forint lesz a 0%-os reklámadóalap felső határa.

A 05.04-én megjelent dokumentum bizonyos részletei már eddig is ismertek voltak. Így semmiképpen sem jelent meglepetést, hogy a progresszív adókulcs helyett egységesen 5,3%-os lesz a reklámadó új mértéke. A legnagyobb újdonság az, hogy a 0%-os reklámadó bevételi (és saját célú reklámok) küszöbértéke 100 millió forint lesz a jövőben. A kormányzat a reklámadó tárgyi és személyi hatályát nem módosította, azonban a javaslat elfogadása esetén néhány jelentős eljárásbeli változásra kerül sor.

Nem félnek az adóalap elporlasztásától

A javaslat szerint már nem szükséges a kapcsolt vállalkozások adóalapját összeszámítani (kivéve a 2014.08.15-ét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozások esetében). A javaslat indoklásában az olvasható, hogy

Az adómérték és a progresszió mértékének jelentős mérséklésére tekintettel ugyanakkor alacsony a kockázata annak, hogy az adóalanyok szervezeti – szerkezeti változással darabolják (porlasztják) szét a reklám-közzétételből származó adóalapot.
Ez a megoldás leginkább a néhány száz millió forintos reklám-közzétevő cégeknek nyújthat segítséget. Az ilyen típusú adómegtakarítás költségei kifejezetten nagyok lehetnek, hiszen cégenként maximum 5,3 millió forint adófizetési kötelezettséget spórolhatnak meg az adózók, viszont ezeknek a cégeknek fenntartási és adminisztrációs költségei mellett ez nem feltétlenül jelent nagy előnyt.

Mégis felhasználható a korábbi veszteség

A javaslat értelmében mégis felhasználható a 2014. évben a korábbi években elhatárolt veszteség a reklámadó alapjának megállapításakor. Ez korábban csak akkor volt lehetséges, ha a társaság 2013-ban veszteséges volt. Ezt kifejezetten aggályosnak találta az Európai Bizottság. Érdekesség, hogy az új szabályozás leghamarabb júniusban léphet hatályba, viszont a naptári éves adózóknak legkésőbb 2015.05.31-ig kell benyújtaniuk reklámadó-bevallásukat. Az javaslat szerint a jelenlegi alapján benyújtott 2014. évi adóbevallást önellenőrzéssel lehet helyesbíteni.

Visszamenőleges enyhítés a társasági adóban is

A törvénymódosító javaslat visszamenőlegesen engedi alkalmazni a 2015. január 1-től érvényes szabályozást miszerint 2014-ben sem kell társasági adóalap növelő tételként figyelembe venni az éves szinten 30 millió forint alatti reklám-közzététellel kapcsolatban elszámolt költségeket. Ez elsősorban a Google oldalain és a Facebookon hirdetőket érinti kedvezően, mert ők így visszakaphatják a megrendelőként befizetendő társasági adó összegét. Azok a reklám- és médiaügynökségeken keresztül hirdető adózók is jól járnak, akiknek elmaradásuk van a 2014. évre vonatkozó reklámadó-nyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációval, mivel a javaslat 30 millió forintos összegig mentesíti őket a reklámadó-nyilatkozatok beszerzésétől.
reklámadó

Kisebb adókulcs – több adózó – több adóbevétel

Kevesen járnak jól…

Az egykulcsos adó bevezetésével minden olyan reklámadót fizető adózó, akinek az effektív reklámadókulcsa kisebb mint 5,3%, növekedni fognak terhei. Ez azokat a vállalkozásokat érinti, akiknek az árbevételük kisebb mint 9,6 milliárd forint. A 9,6 milliárdos adóalap esetén a jelenlegi szabályok alapján 505 millió forint, a javaslat szerint pedig 503,5 millió forint reklámadót kell fizetniük az adózóknak. Azok a reklám-közzétevők akiknek az adóalapjuk ezt az összeget meghaladja, jelentősen csökkennek adóterhei. Ilyen cégből azonban csak pár darab van Magyarországon. A 100 millió forint vagy kisebb adóalappal rendelkező társaságok helyzete nem változik: nekik eddig sem kellett fizetniük, és ezután sem kell majd.

…a költségvetés viszont mindenképpen

Noha a legtöbb céget hátrányosan érintené a módosítás, a költségvetés azonban jelentős többletet könyvelhet el a 2015-re betervezett 6,6 milliárd forintos bevételhez képest. Az adóhatóság korábbi tájékoztatása szerint 2014-ben mintegy 700 társaság nyújtott be bevallást, és fizetett reklámadó-előleget 2014-ben. Ha csak ezeket a cégeket vesszük alapul, akkor a cégenkénti 400 millió forintos adóalap-többletre jutó egykulcsos reklámadó – ami 0%-os reklámadóalap küszöbértékének 500 millió forintról 100 millió forintos leszállításával jár – éves szinten 14,8 milliárd forintos adóbevétellel jár. Ehhez jön még hozzá a reklám-közzétevők 500 millió forintot meghaladó adóalapját meghaladó összeg után fizetendő adóbevétel, illetve a külföldi adóalanyok (Google, Facebook) által fizetendő reklámadó, amit a NAV nemzetközi jogsegély egyezmény segítségével szedne be. A 100 millió forintot meghaladó, de az 500 millió forint reklámárbevételt el nem érő cégek által fizetendő adót pedig még számításba se vettem.

Van amiben a cégek dönthetnek

A javaslat lehetővé teszi a cégek számára, hogy maguk válasszanak az új szabályok hatálybalépésének időpontjai közül.

Az átmeneti szabályok lehetővé teszik, hogy hogy a hatályba lépés napját megelőzően kezdődött adóévek elejétől (naptári éves adózók esetében2014. január 1-től) alkalmazzák az új szabályokat. Ez leginkább a 9-10 milliárd forintnál magasabb árbevételű cégek esetében éri meg, hiszen az éves effektív adókulcsuk meghaladja az 5,3%-ot. A visszajáró reklámadót a társaságok a fentebb leírt önellenőrzési módszerrel tudják visszakérni. A másik lehetőség pedig az, hogy a kihirdetés napját követő 31. napon hatályba lépett szabályokat alkalmazva időarányosan határozza meg az adózó az adóalapot és az adókulcsot. Ha figyelembe vesszük, hogy az új szabályok várhatóan június közepe vagy vége környékén léphetnek hatályba, akkor leegyszerűsítve az év első felében a régi szabályok, a második felében viszont az új szabályok lesznek érvényesek. Ez alapján pedig a 0% reklámadóalap 2015-ben 300 millió forint körül lesz (500 millió Ft x 0,5 + 100 millió Ft x 0,5). Ez elsősorban az alacsonyabb reklámárbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozásoknak éri majd meg.

 

Reklámadó: itt vannak a felfüggesztés részletei

Az Európai Bizottság április 24-én a hivatalos lapjában tette közzé a reklámadó progresszív adókulcsának felfüggesztésével kapcsolatos határozatokat. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosít, hogy 30 napon belül tegyék meg észrevételeiket ezzel kapcsolatban. A legfontosabb megállapítások ebben a blogbejegyzésben olvashatóak.

Az eljárás 2015. március 12-én indult meg a Magyarországon alkalmazott reklámadó vizsgálatával kapcsolatban. Az Európai Bizottság alapvetően két dolgot kifogásol:

  1. a reklámadó progresszív adókulcsát
  2. a 2013-ban keletkezett veszteségek felhasználhatóságát

Az EU álláspontja

Az Bizottság álláspontja szerint ugyanis mindkettő esetében fennáll a veszélye, hogy torzítja a piaci versenyt. A progresszív adókulcs alkalmazása elsősorban azért, mert a nagyobb árbevételű vállalatoknak több reklámadót kell fizetniük – függetlenül a felmerült költségek mértékétől -, a 2013-as veszteségek felhasználhatósága pedig hátrányosan érintheti azokat a vállalkozásokat, amelyek nem csak 2013-ban, hanem más időszakban vagy pedig egyáltalán nem voltak veszteségesek.

Az Európai Bizottság szerint

“Az előzetes értékelés alapján az intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a belső piaccal.”

A Bizottság értékelésében kifejti, hogy “a termelt árbevétel összege önmagában – a bevételek beszedése során felmerült költségektől függetlenül – tükrözi valamely vállalkozás teherviselő képességét. Az a legfontosabb, hogy a vállalkozások árbevétele nem ad pontos képet sem azok nyereségességéről, sem teherviselő képességéről, mivel egy magas árbevételű vállalkozás is lehet veszteséges.”

Az eljárásban a Bizottság álláspontját azzal támasztja alá, hogy “a magyar hatóságoktól kapott, előzetes adatok alapján 2014. november 28-ig 2014. évi adóelőlegként összesen 2 640 100 000 HUF került befizetésre. Az említett előlegként beszedett teljes adóbevétel mintegy 80 %-át egyetlen vállalatcsoport fizette be.”

Az Európai Bizottság kijelentette azt is, hogy “ebben a szakaszban úgy véli, hogy az intézkedések állami támogatást valósítanak meg.”

Az EU jogértelmezése szerint nemcsak a közvetlen pénzügyi transzferek jelenthetnek állami támogatást, hanem olyan adójogi szabályozás is, amely bizonyos vállalkozásokat szelektív előnyökhöz juttat, ezáltal az állami költségvetési bevételeket csökkenti. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb reklámárbevételt realizáló vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerülnek a nagyobb árbevételű társaságokhoz képest.

reklámadó felfüggesztés

Margrethe Vestager az Európai Bizottság versenyjogi biztosa

A magyar álláspont

A magyar hatóságok érvelése szerint a vállalkozások bevétele és mérete tükrözi a vállalkozások teherviselő képességét, így a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalkozások reklámadó teherviselő képessége nagyobb, mint az alacsonyabb bevételű társaságoké.

A magyar hatóságok vitatják, hogy az intézkedés támogatást valósítana meg. Lényegében azzal érvelnek, hogy egy vállalkozás teherviselő képessége nem csupán nyereségességében, hanem piaci részesedésében, és így árbevételében is tükröződik. Magyarország érvelése szerint a bevételalapú adók esetében a progresszív adókulcsot a teherviselő képesség elve indokolja, az adókulcsok pontos sávjának meghatározása pedig nemzeti hatáskörbe tartozik. Magyarország úgy véli, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra vonatkozó, átmeneti intézkedés indokolt, hiszen anélkül e vállalkozások számára túlságosan nagy lenne a reklámadó terhe.

Szankciók

Amennyiben az EU a fenti vélelmeket versenytorzító állami támogatásoknak minősíti, abban az esetben kötelezheti a kedvezményezetteket (kevesebb reklámadót fizető vállalkozásokat), hogy fizessék vissza a tiltott támogatások összegét. Ez a gyakorlatban az Európai Bizottság szerint az alábbiakat jelenti:

“A progresszív adókulcs állami támogatás jellegének vonatkozásában a támogatás visszafizettetése azt jelentené, hogy Magyarországnak minden vállalkozást úgy kell kezelnie, mint ha azok rögzített adókulcs tárgyát képeznék. Magyarország hatáskörébe tartozik e rögzített adókulcs szintjének meghatározása (az lehet akár 0 % is). Ezt követően Magyarországnak be kell szednie a befizetéseket azoktól a vállalkozásoktól, amelyek kevesebbet fizettek, mint amennyit a rögzített kulcs esetében kell fizetniük, és vissza kell térítenie azon vállalkozásoknak, amelyek többet fizettek a rögzített kulcs esetében esedékes összegnél.”

Tekintettel arra, hogy a reklámadó vizsgálata a fentiek alapján jelenleg is folyamatban van, ezért annak lezárultáig az EU felfüggesztette a progresszív adókulcs alkalmazását Magyarország számára. Ezt az alábbiakkal indokolta a Bizottság:

“A felfüggesztő rendelkezés olyan, a Bizottság által, elfogadott ideiglenes intézkedés, amely a Bizottság végső határozatáig a jogellenes támogatások felfüggesztését írja elő a tagállam számára. A felfüggesztő rendelkezés különösen akkor megfelelő eszköz, ha a tagállam továbbra is nyújtja a jogellenes támogatást és annak versenyre gyakorolt hatása jelentős, mint ebben az ügyben is. Mivel a magyar hatóságok e határozat időpontjában továbbra is alkalmazzák a reklámadót (progresszív kulcsaival együtt), a Bizottság a fentiek fényében úgy véli, döntő jelentőségű, hogy az adó progresszív kulcsának alkalmazását haladéktalanul felfüggesszék. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy szükséges a felfüggesztő rendelkezés kibocsátása.”

Az érintettek 30 napig írásban jelezhetik észrevételeiket az Európai Bizottságnak. A beérkezett észrevételeket a vizsgálat során a Bizottság figyelembe veszi.

Várható eredmények

A reklámadóról szóló törvény még a vizsgálat lezárulta előtt módosulhat, így a fenti szankciók alkalmazásától (állami támogatások visszafizetése) az EU várhatóan eltekint majd. A kérdés továbbra is az, hogy a módosított reklámadó szabályozás mekkora adómentes bevételi határt ír majd elő, ami alatt nem kell reklámadót fizetnie a reklám-közzétevő adóalanyoknak.

 

 

Reklámadó – 5,3 százalékos adókulcs jöhet

Reklámadó: ami eldőlt és ami még nem

Az MTI mai híre alapján a reklámadó legfelső kulcsa 5,3%-os lehet a jövőben. Ebben egyelőre kevés a meglepetés, mivel a kormány korábban is jelezte, hogy egykulcsossá alakítja a reklámadót. A piaci szereplőket továbbra is az érdekli, hogy lesz-e adómentes bevételi küszöb. Ha lesz ilyen, akkor ennek mértéke nem csak a közzétevők adófizetési kötelezettségét csökkentheti, hanem minden hazai vállalkozás saját célú reklámköltése után fizetendő reklámadót is mérsékli. Azonban ha nem lesz nulla százalékos adókulcs, akkor az jelentős adózási, illetve adminisztrációs terheket róna a vállalkozásokra a saját célú reklámköltések után.

Az adómentes bevételi küszöb nem csak a saját célú reklámköltések adminisztrációját könnyíti meg, hanem elemzői várakozások szerint a legkisebb médiatulajdonosok túlélését is biztosítaná. A legnagyobb reklámadó befizetők számára az egykulcsos adóteher mindenképpen könnyebbséget jelent. Mint ismeretes az Európai Bizottság felfüggesztette a reklámadó sávos adókulcsának alkalmazását, ezért a változtatásokat ez a lépés is kényszeríti.

reklámadó kulcs 5,3%

Lesz 0%-os reklámadókulcs?
Forrás: ludasmatyi.blog.hu

A Magyar Távirati Iroda híre az alábbiakban olvasható:

Budapest, 2015. április 9., csütörtök (MTI) – A kormány azt javasolja azt Országgyűlésnek, hogy 5,3 százalék legyen a reklámadó maximális mértéke – ismertette a kabinet előző napi döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Lázár János elmondta, hogy ebből az adónemből 7-8 milliárdos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Ebben még nem született végső döntés – mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell.

 

NAV tájékoztatás közzétevők “feljelentéséről”

A reklámadót érintő 2015-ös változások lehetővé teszik a megrendelők számára, hogy mentesüljenek a szankcióktól, ha valamelyik reklám-közzétevőtől – kérésük ellenére – nem kapnak nyilatkozatot, és ezt bejelentik az adóhatóság számára. A NAV tájékoztatása szerint a megrendelők is papír alapon és kötetlen formában tudják “feljelenteni” a nem együttműködő reklám-közzétevőket. Ez elsősorban az online hirdetések megrendelőinek jelent majd könnyebbséget.

Papír alapon és kötetlen formában

Az adóhatóság már a múlt héten honlapján  tájékoztatta az adóalanyokat arról, hogy miként tudnak bejelentkezni a NAV által nyilvántartott és üzemeltetett reklám-közzétevői adatbázisba. A várakozásokkal ellentétben ezt nem nyomtatványkitöltő-program segítségével, hanem papír alapon és kötetlen formában tudják megtenni a közzétevők. (A reklámadóblogon elérhető egy bejelentkezési formanyomtatvány is, amivel a közzétevők ezt teljesíthetik.)

A megrendelők számára azonban továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy a gyakorlatban miként tudnak mentesülni az őket sújtó szankciók alól, ha nem kapnak a reklám-közzétevőktől nyilatkozatot. A NAV a reklámadóblog gyakorlati kérdéseire is válaszolt.

NAV: a “feljelentés” nem kötelező

Az adóhatóság fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nem együttműködő közzétevők bejelentése egy olyan lehetőség, amivel az adózók élhetnek, de semmiképpen sem kötelező törvényi előírás. Ha az adott hónapban kézhez kapott reklámadó-köteles számláink összege nem haladja meg átlagosan a 2,5 millió forintot, akkor nyilatkozat hiányában semmilyen szankció nem éri a megrendelőket, mivel 2015-től a társasági adóalap növelésének kérdése csak évi 30 millió forint fölötti megrendelések esetén merül fel. A reklámadóról szóló törvény pedig csak azokat a közzétevőkkel közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőket vonja be az adóalanyok körébe, akiknek a havi költésük a 2,5 millió forintot meghaladja. Ha pedig a megrendelőknek a reklám-közzétevők nyilatkoznak arról, hogy az esetlegesen felmerülő reklámadó-fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek vagy ilyen kötelezettség őket nem terheli, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli az elszámolt költségek után. Ennél fogva a közzétevők “feljelentése” is csak olyan megrendelések esetében tűnik ésszerűnek, amelyek értéke a 2,5 millió forint értéket meghaladja, de a reklám-közzétevő a megrendelő kérésének ellenére nem adott ki nyilatkozatot, és nem szerepel az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisában sem.

A bejelentések előírt tartalma

A reklámadóról szóló törvény 2.(§) paragrafusa szerint:

(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha

a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,
b) a reklám közzétételének megrendelője
ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. §(3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,

A fentiek alapján tehát az alábbi adatoknak mindenképpen szerepelniük kell a bejelentésben:

  • Megrendelő neve, székhelye és adószáma
  • Közzétevő neve, székhelye és adószáma (ha van)
  • Közzétevő által kibocsátott számla/számviteli bizonylat sorszáma
  • Közzététel ellenértéke
  • A tény miszerint a megrendelő a közzétevői nyilatkozat kiadását kérte a közzétevőtől. A NAV javaslata szerint ennek a ténynek hitelt érdemlő igazolását is érdemes másolatban mellékelni a beadványhoz.

Praktikus javaslatok és határidők a beadvány elkészítéséhez

A NAV felhívta a megrendelők figyelmét arra is, hogy érdemes kivárni a törvény által a nyilatkozattevők számára megállapított 10 munkanapos türelmi időt is, hiszen az is elképzelhető, hogy a nyilatkozat bekérését követően a reklám-közzétevő mégis kiadja a reklámadó-nyilatkozatot a megrendelő számára. A NAV álláspontja szerint a bejelentést számlánként kell megtenni, hiszen a bejelentendő közzététel ellenértéke is a kézhez kapott számla/számviteli bizonylat alapján határozható meg. Amint arról korábban is írtam, a bejelentést érdemes megtenni a számla/számviteli bizonylat kézhezvételét követő hó 20. napjáig, mivel ebben az időpontban válik esedékessé a megrendelőket terhelő reklámadó bevallása és megfizetése.

A bejelentések megtételéhez külön formanyomtatványt készítettem, amit erről az oldalról lehet letölteni.

Megoldódhatnak a problémák a kereskedelmi szektorban is

Több kereskedelmi szektorban működő reklámozó is panaszkodott arra, hogy a nyilatkozatok kapcsán vitába keveredtek üzleti partnereikkel a reklámadó-nyilatkozatok tartalmával kapcsolatban. Egy-egy display felület kapcsán különböző álláspontok alakulhattak ki például arra vonatkozóan, hogy ki minősül közzétevőnek. Olyan esetekről is hallani lehetett, hogy egy-egy kereskedelmi egység bizonyos reklám-közzétételekről nem volt hajlandó nyilatkozatot kiadni a beszállítóknak. Ez rendkívül kellemetlen helyzetet teremtett, mert az üzleti jó kapcsolatot egyik fél sem szerette volna kockáztatni. Megoldást jelenthet ebben a kérdésben is a reklám-közzétevői adatbázis, mivel az nem tartalmazza a közzétevői státusz jogcímét, így ha egy kereskedelmi egység tulajdonosa szerepel az adóhatóság adatbázisában, akkor a reklámozóknak már nem szükséges azon törni a fejüket, hogy az általuk közzétevőnek vélt személytől hogyan szerezzék be a törvényben előírt reklámadó-nyilatkozatot.

reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

A reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

Adóhatósági fellépés a nem együttműködő közzétevőkkel szemben

Az adóhatóság válaszában megerősítette, hogy a megrendelők által tett bejelentések tartalma nem lesz nyilvános. Azoknak a  reklámozóknak, akik nem szeretnének az adóhatósági bejelentéssel időt tölteni, ezért előzetesen érdemes egyeztetni a közzétevőkkel, hogyha nem szerepelnek a NAV reklám-közzétevői adatbázisában, akkor szándékoznak-e nyilatkozatot adni a közzétételről. A reklámadóblog kérdést intézett az adóhatósághoz, hogy a megrendelőktől beérkezett, konkrét adatokat is tartalmazó “feljelentések” alapján tervezi-e a NAV behajtani a reklámadó összegét azoktól a (külföldi online) közzétevőktől, akik nyilatkozatot sem adnak, és vélhetően reklámadót sem fizetnek. A bejegyzés publikálásáig erre a kérdésre még nem érkezett válasz, de erről külön bejegyzés keretében mindenképpen tájékoztatni fogom az olvasókat.

Reklám-közzétevői adatbázis: letölthető a bejelentkezési kérelem

A NAV honlapján adott tájékoztatást arról, hogy a reklámadó közzétevő alanyai milyen formában tudnak bejelentkezni az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisába. A tájékoztatás alapján papír alapon és kötetlen formában tudják ezt megtenni az adózók. A reklámadóblogról már ingyenesen letölthető a bejelentkezési kérelem. Itt megtalálhatóak azok a postacímek is, ahová postázni kell a kérelmeket. A reklám-közzétevői adatbázis először 2015. január 1-én jelenik meg az adóhatóság honlapján.

A NAV tájékoztatása alapján az illetékes alsó fokú adóigazgatóság részére kell benyújtani a reklám-közzétevőknek azokat a kinyomtatott dokumentumokat, amelyben az adóhatóságtól a nyilvántartásba vételt kérik a reklám-közzétevői adatbázisba

A bejelentkezési kérelem erről az oldalról tölthető le, az eljárás illetékmentes.

NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Papíralapon és kötetlen formában kell bejelentkezni a NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Az alsó fokú adóigazgatóságok postacímei pedig illetékesség szerint az alábbiakban találhatóak:

Közép-magyarországi Régió

NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.
1387 Budapest Pf. 45.

(Illetékesség: Budapest I-II-III-IV-V. és XIII. kerülete)


NAV 
Kelet-budapesti Adóigazgatósága
1144 Budapest, Gvadányi u. 69.
1438 Budapest Pf. 512.

(Illetékesség: Budapest VI-VII-VIII., X. és XIV-XV-XVI-XVII. kerületei)


NAV 
Dél-budapesti Adóigazgatósága
1096 Budapest, Haller u. 3-5.
1476 Budapest Pf. 93.

(Illetékesség: Budapest IX., XI-XII. és XVIII-XIX-XX-XXI-XXII-XXIII. kerületei)


NAV 
Pest Megyei Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-130.
1397 Budapest Pf. 535.

(Illetékesség: Pest megye)

Kiemelt Adózók

NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (KAIG)
Kiemelt Adózók Szakterülete

1077 Budapest, Dob utca 75-81.
Tel.: +36/1/461-3300
Postacím: 1410 Budapest, Pf.: 138

Dél-alföldi Régió

Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatóság

6000 Kecskemét, Kuruc krt.16.

Békés Megyei Adóigazgatóság

5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 1.
5601 Békéscsaba, Pf. 13.

Csongrád Megyei Adóigazgatóság

6720 Szeged, Bocskai u.14.
Pf.: 66

Dél-dunántúli Régió

Baranya Megyei Adóigazgatóság

7621 Pécs, Rákóczi út 52-56.

7602 Pécs Pf.: 230

Somogy Megyei Adóigazgatóság

7400 Kaposvár, Béke u. 28.

7401 Kaposvár Pf.: 177

Tolna Megyei Adóigazgatóság

7100 Szekszárd, Arany J. u. 5-11.  

7101 Szekszárd Pf.: 108

Észak-alföldi Régió

Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatóság

4029 Debrecen, Faraktár u. 29/C

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatóság

5000 Szolnok, József A. u. 22-24.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóság

4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7-8.

Észak-magyarországi Régió

Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Adóigazgatóság

3525 Miskolc, Kazinczy u. 19.

Heves Megyei Adóigazgatóság

3300 Eger, Eszterházy tér 3-4.

Nógrád Megyei Adóigazgatóság

3100 Salgótarján, Kassai sor 10.

Közép-dunántúli Régió

Fejér Megyei Adóigazgatóság

8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 4/B.
8002 Székesfehérvár, Pf.: 345

Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatás

2800 Tatabánya, Komáromi út 42.
2800 Tatabánya, Pf.: 154

Veszprém Megyei Adóigazgatás

8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 22-26.

Nyugat-dunántúli Régió

Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatás

9021 Győr, Szent István u. 15-17.

Vas Megyei Adóigazgatás

9700 Szombathely, Petőfi S. u. 22.

Zala Megyei Adóigazgatóság

8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 2

Közzétevői adatbázis: bejelentkezés papíron és kötetlen formában

A NAV honlapján megjelent legfrissebb tájékoztatás szerint kötetlen formában és papíron kell bejelentkeznie a hirdetések közzétevőinek az adóhatóság közzétevői adatbázisába. Ez meglepő fordulatnak számít piaci körökben. 2015-től az adatbázisban szereplő reklámközzétevőknek már nem kell nyilatkozniuk megrendelőik felé a reklámadó-bevallási és fizetési kötelezettségükről.

A hirdetések közzétevői 2014. decemberétől már bejelentkezhetnek abba az adóhatóság által vezetett közzétevői adatbázisba, amellyel kiválthatják a reklámok megrendelői felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettségüket. Az adatbázis első ízben 2015. január 1-én lesz elérhető a NAV honlapján. Az elmúlt napokban az a kérdés foglalkoztatta leginkább a piaci szereplőket, hogy milyen formában tudnak majd bejelentkezni a reklámközzétevők az adóhatósági adatbázisba, és miről kell majd pontosan nyilatkozniuk a NAV-nak.

Read more

Reklámadó mentes online hirdetések: 2014

Azok a cégek, amelyek ügynökségen keresztül rendelték meg Facebook vagy Google hirdetéseiket, mentesülhetnek a közzétevői nyilatkozatok hiányából eredő reklámadó szankciók alól 2014-ben.

A reklámadóról szóló törvény 2014-ben érvényes szabályai alapján a Google-től és a Facebook-tól megrendelt hirdetések ellenértéke után reklámadót kell fizetni, amennyiben ezek havi összege meghaladja a 2,5 millió forintot. A fizetendő reklámadó mértéke a 2,5 millió forintot meghaladó rész 20%-a. A hirdetőket kedvezőtlenül érintette az a tény is, hogy összeghatártól függetlenül ugyanezeknek a hirdetéseknek az ellenértéke nem elismert ráfordítás a társasági adóról szóló (TAO) törvény szerint. Ezzel az összeggel ezért még a társasági adóalapot is meg kell növelnie azoknak a cégeknek, akik olyan hirdetési felületeken hirdetnek, amelyek tulajdonosai nem adnak közzétevői reklámadó-nyilatkozatot.

Mentesülhetnek ezen terhek alól azok a cégek, akik ezeket a költéseiket ügynökségeken keresztül teljesítik. Hogyan lehetséges mindez?

Read more