Reklámadó: itt vannak a felfüggesztés részletei

Az Európai Bizottság április 24-én a hivatalos lapjában tette közzé a reklámadó progresszív adókulcsának felfüggesztésével kapcsolatos határozatokat. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosít, hogy 30 napon belül tegyék meg észrevételeiket ezzel kapcsolatban. A legfontosabb megállapítások ebben a blogbejegyzésben olvashatóak.

Az eljárás 2015. március 12-én indult meg a Magyarországon alkalmazott reklámadó vizsgálatával kapcsolatban. Az Európai Bizottság alapvetően két dolgot kifogásol:

  1. a reklámadó progresszív adókulcsát
  2. a 2013-ban keletkezett veszteségek felhasználhatóságát

Az EU álláspontja

Az Bizottság álláspontja szerint ugyanis mindkettő esetében fennáll a veszélye, hogy torzítja a piaci versenyt. A progresszív adókulcs alkalmazása elsősorban azért, mert a nagyobb árbevételű vállalatoknak több reklámadót kell fizetniük – függetlenül a felmerült költségek mértékétől -, a 2013-as veszteségek felhasználhatósága pedig hátrányosan érintheti azokat a vállalkozásokat, amelyek nem csak 2013-ban, hanem más időszakban vagy pedig egyáltalán nem voltak veszteségesek.

Az Európai Bizottság szerint

“Az előzetes értékelés alapján az intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a belső piaccal.”

A Bizottság értékelésében kifejti, hogy “a termelt árbevétel összege önmagában – a bevételek beszedése során felmerült költségektől függetlenül – tükrözi valamely vállalkozás teherviselő képességét. Az a legfontosabb, hogy a vállalkozások árbevétele nem ad pontos képet sem azok nyereségességéről, sem teherviselő képességéről, mivel egy magas árbevételű vállalkozás is lehet veszteséges.”

Az eljárásban a Bizottság álláspontját azzal támasztja alá, hogy “a magyar hatóságoktól kapott, előzetes adatok alapján 2014. november 28-ig 2014. évi adóelőlegként összesen 2 640 100 000 HUF került befizetésre. Az említett előlegként beszedett teljes adóbevétel mintegy 80 %-át egyetlen vállalatcsoport fizette be.”

Az Európai Bizottság kijelentette azt is, hogy “ebben a szakaszban úgy véli, hogy az intézkedések állami támogatást valósítanak meg.”

Az EU jogértelmezése szerint nemcsak a közvetlen pénzügyi transzferek jelenthetnek állami támogatást, hanem olyan adójogi szabályozás is, amely bizonyos vállalkozásokat szelektív előnyökhöz juttat, ezáltal az állami költségvetési bevételeket csökkenti. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb reklámárbevételt realizáló vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerülnek a nagyobb árbevételű társaságokhoz képest.

reklámadó felfüggesztés

Margrethe Vestager az Európai Bizottság versenyjogi biztosa

A magyar álláspont

A magyar hatóságok érvelése szerint a vállalkozások bevétele és mérete tükrözi a vállalkozások teherviselő képességét, így a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalkozások reklámadó teherviselő képessége nagyobb, mint az alacsonyabb bevételű társaságoké.

A magyar hatóságok vitatják, hogy az intézkedés támogatást valósítana meg. Lényegében azzal érvelnek, hogy egy vállalkozás teherviselő képessége nem csupán nyereségességében, hanem piaci részesedésében, és így árbevételében is tükröződik. Magyarország érvelése szerint a bevételalapú adók esetében a progresszív adókulcsot a teherviselő képesség elve indokolja, az adókulcsok pontos sávjának meghatározása pedig nemzeti hatáskörbe tartozik. Magyarország úgy véli, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra vonatkozó, átmeneti intézkedés indokolt, hiszen anélkül e vállalkozások számára túlságosan nagy lenne a reklámadó terhe.

Szankciók

Amennyiben az EU a fenti vélelmeket versenytorzító állami támogatásoknak minősíti, abban az esetben kötelezheti a kedvezményezetteket (kevesebb reklámadót fizető vállalkozásokat), hogy fizessék vissza a tiltott támogatások összegét. Ez a gyakorlatban az Európai Bizottság szerint az alábbiakat jelenti:

“A progresszív adókulcs állami támogatás jellegének vonatkozásában a támogatás visszafizettetése azt jelentené, hogy Magyarországnak minden vállalkozást úgy kell kezelnie, mint ha azok rögzített adókulcs tárgyát képeznék. Magyarország hatáskörébe tartozik e rögzített adókulcs szintjének meghatározása (az lehet akár 0 % is). Ezt követően Magyarországnak be kell szednie a befizetéseket azoktól a vállalkozásoktól, amelyek kevesebbet fizettek, mint amennyit a rögzített kulcs esetében kell fizetniük, és vissza kell térítenie azon vállalkozásoknak, amelyek többet fizettek a rögzített kulcs esetében esedékes összegnél.”

Tekintettel arra, hogy a reklámadó vizsgálata a fentiek alapján jelenleg is folyamatban van, ezért annak lezárultáig az EU felfüggesztette a progresszív adókulcs alkalmazását Magyarország számára. Ezt az alábbiakkal indokolta a Bizottság:

“A felfüggesztő rendelkezés olyan, a Bizottság által, elfogadott ideiglenes intézkedés, amely a Bizottság végső határozatáig a jogellenes támogatások felfüggesztését írja elő a tagállam számára. A felfüggesztő rendelkezés különösen akkor megfelelő eszköz, ha a tagállam továbbra is nyújtja a jogellenes támogatást és annak versenyre gyakorolt hatása jelentős, mint ebben az ügyben is. Mivel a magyar hatóságok e határozat időpontjában továbbra is alkalmazzák a reklámadót (progresszív kulcsaival együtt), a Bizottság a fentiek fényében úgy véli, döntő jelentőségű, hogy az adó progresszív kulcsának alkalmazását haladéktalanul felfüggesszék. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy szükséges a felfüggesztő rendelkezés kibocsátása.”

Az érintettek 30 napig írásban jelezhetik észrevételeiket az Európai Bizottságnak. A beérkezett észrevételeket a vizsgálat során a Bizottság figyelembe veszi.

Várható eredmények

A reklámadóról szóló törvény még a vizsgálat lezárulta előtt módosulhat, így a fenti szankciók alkalmazásától (állami támogatások visszafizetése) az EU várhatóan eltekint majd. A kérdés továbbra is az, hogy a módosított reklámadó szabályozás mekkora adómentes bevételi határt ír majd elő, ami alatt nem kell reklámadót fizetnie a reklám-közzétevő adóalanyoknak.

 

 

0 Hozzászólás

Szóljon hozzá a témához

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Kommenteljen Ön is!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>