Reklámadó előleg-kiegészítési kötelezettség 2015-ben

2015. december 20-ig kell teljesíteni a reklámadó alanyainak a reklámadó előleg-kiegészítési kötelezettségüket a reklámközzétételből származó árbevétel után.

A reklámadó előleg-kiegészítési kötelezettséget a július 5-én hatályba rendelkezések alapján 2015-ben a következők szerint kell megtenni:

1. lépés: Az éves adóalap meghatározása: A reklámadóról szóló törvény szerint az adóalapot először arányosítani kell az év napjai arányában, majd pedig ezt évesíteni szükséges. Könnyen beláthatjuk, hogy így megkapjuk az egész adóév reklámközzétételből származó árbevételének és saját célú reklámok közvetlen költségének összegét, mivel az adóalapra vonatkozó szabályok nem változtak csak az adókulcs mértéke.

2. lépés: Az adóalapra ki kell számítani a régi (2015.07.05-ig érvényes), és az új (2015.07.05-től érvényes) szabályok szerint a reklámadó összegét.

Ha van egy vállalkozás, aminek 1 Mrd Ft reklámadó alapot kalkulált 2015-re, akkor a régi szabályok szerint az 500 millió Ft-ot meghaladó összeg 1%-a lesz a reklámadó összege azaz 5 millió Ft. Az új szabályok alapján az 1 Mrd Ft-ra jutó reklámadó összege:  (1 Mrd Ft-100 M Ft)x5,3%= 900M Ft x 5,3%= 47,7 M Ft.

3. lépés: A két összeget az év napjainak számával kell arányosítani egymáshoz: 2015.07.04-ig 180 nap telt el, 2015.07.05-től pedig 185 nap telik el év végéig. Az arányosítás ennek megfelelően az előző példát folytatva:

2015.07.05-ig: 5 M Ft x 180/365=2,47 millió Ft

2015.07.05-től: 47,7 M Ft x 185/365= 24,17 millió Ft

4. lépés: Össze kell adni a fenti összegeket. A példánkban szereplő 1 Mrd Ft-os adóalappal rendelkező vállalatnak így 2,47+24,17 millió Ft-os, azaz 29,11 millió Ft összegű reklámadó kötelezettséggel kalkulálnia 2015-re a reklámadó előleg-kiegészítési kötelezettség teljesítése során.

Reklámadó-módosítás: a cégek is dönthetnek

Hétfőn megjelent a reklámadó-törvény módosításáról szóló javaslat a kormány.hu weboldalon. A törvénymódosítással a kormány lezárná az Európai Bizottsággal folytatott jogvitát. 100 millió forint lesz a 0%-os reklámadóalap felső határa.

A 05.04-én megjelent dokumentum bizonyos részletei már eddig is ismertek voltak. Így semmiképpen sem jelent meglepetést, hogy a progresszív adókulcs helyett egységesen 5,3%-os lesz a reklámadó új mértéke. A legnagyobb újdonság az, hogy a 0%-os reklámadó bevételi (és saját célú reklámok) küszöbértéke 100 millió forint lesz a jövőben. A kormányzat a reklámadó tárgyi és személyi hatályát nem módosította, azonban a javaslat elfogadása esetén néhány jelentős eljárásbeli változásra kerül sor.

Nem félnek az adóalap elporlasztásától

A javaslat szerint már nem szükséges a kapcsolt vállalkozások adóalapját összeszámítani (kivéve a 2014.08.15-ét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozások esetében). A javaslat indoklásában az olvasható, hogy

Az adómérték és a progresszió mértékének jelentős mérséklésére tekintettel ugyanakkor alacsony a kockázata annak, hogy az adóalanyok szervezeti – szerkezeti változással darabolják (porlasztják) szét a reklám-közzétételből származó adóalapot.
Ez a megoldás leginkább a néhány száz millió forintos reklám-közzétevő cégeknek nyújthat segítséget. Az ilyen típusú adómegtakarítás költségei kifejezetten nagyok lehetnek, hiszen cégenként maximum 5,3 millió forint adófizetési kötelezettséget spórolhatnak meg az adózók, viszont ezeknek a cégeknek fenntartási és adminisztrációs költségei mellett ez nem feltétlenül jelent nagy előnyt.

Mégis felhasználható a korábbi veszteség

A javaslat értelmében mégis felhasználható a 2014. évben a korábbi években elhatárolt veszteség a reklámadó alapjának megállapításakor. Ez korábban csak akkor volt lehetséges, ha a társaság 2013-ban veszteséges volt. Ezt kifejezetten aggályosnak találta az Európai Bizottság. Érdekesség, hogy az új szabályozás leghamarabb júniusban léphet hatályba, viszont a naptári éves adózóknak legkésőbb 2015.05.31-ig kell benyújtaniuk reklámadó-bevallásukat. Az javaslat szerint a jelenlegi alapján benyújtott 2014. évi adóbevallást önellenőrzéssel lehet helyesbíteni.

Visszamenőleges enyhítés a társasági adóban is

A törvénymódosító javaslat visszamenőlegesen engedi alkalmazni a 2015. január 1-től érvényes szabályozást miszerint 2014-ben sem kell társasági adóalap növelő tételként figyelembe venni az éves szinten 30 millió forint alatti reklám-közzététellel kapcsolatban elszámolt költségeket. Ez elsősorban a Google oldalain és a Facebookon hirdetőket érinti kedvezően, mert ők így visszakaphatják a megrendelőként befizetendő társasági adó összegét. Azok a reklám- és médiaügynökségeken keresztül hirdető adózók is jól járnak, akiknek elmaradásuk van a 2014. évre vonatkozó reklámadó-nyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációval, mivel a javaslat 30 millió forintos összegig mentesíti őket a reklámadó-nyilatkozatok beszerzésétől.
reklámadó

Kisebb adókulcs – több adózó – több adóbevétel

Kevesen járnak jól…

Az egykulcsos adó bevezetésével minden olyan reklámadót fizető adózó, akinek az effektív reklámadókulcsa kisebb mint 5,3%, növekedni fognak terhei. Ez azokat a vállalkozásokat érinti, akiknek az árbevételük kisebb mint 9,6 milliárd forint. A 9,6 milliárdos adóalap esetén a jelenlegi szabályok alapján 505 millió forint, a javaslat szerint pedig 503,5 millió forint reklámadót kell fizetniük az adózóknak. Azok a reklám-közzétevők akiknek az adóalapjuk ezt az összeget meghaladja, jelentősen csökkennek adóterhei. Ilyen cégből azonban csak pár darab van Magyarországon. A 100 millió forint vagy kisebb adóalappal rendelkező társaságok helyzete nem változik: nekik eddig sem kellett fizetniük, és ezután sem kell majd.

…a költségvetés viszont mindenképpen

Noha a legtöbb céget hátrányosan érintené a módosítás, a költségvetés azonban jelentős többletet könyvelhet el a 2015-re betervezett 6,6 milliárd forintos bevételhez képest. Az adóhatóság korábbi tájékoztatása szerint 2014-ben mintegy 700 társaság nyújtott be bevallást, és fizetett reklámadó-előleget 2014-ben. Ha csak ezeket a cégeket vesszük alapul, akkor a cégenkénti 400 millió forintos adóalap-többletre jutó egykulcsos reklámadó – ami 0%-os reklámadóalap küszöbértékének 500 millió forintról 100 millió forintos leszállításával jár – éves szinten 14,8 milliárd forintos adóbevétellel jár. Ehhez jön még hozzá a reklám-közzétevők 500 millió forintot meghaladó adóalapját meghaladó összeg után fizetendő adóbevétel, illetve a külföldi adóalanyok (Google, Facebook) által fizetendő reklámadó, amit a NAV nemzetközi jogsegély egyezmény segítségével szedne be. A 100 millió forintot meghaladó, de az 500 millió forint reklámárbevételt el nem érő cégek által fizetendő adót pedig még számításba se vettem.

Van amiben a cégek dönthetnek

A javaslat lehetővé teszi a cégek számára, hogy maguk válasszanak az új szabályok hatálybalépésének időpontjai közül.

Az átmeneti szabályok lehetővé teszik, hogy hogy a hatályba lépés napját megelőzően kezdődött adóévek elejétől (naptári éves adózók esetében2014. január 1-től) alkalmazzák az új szabályokat. Ez leginkább a 9-10 milliárd forintnál magasabb árbevételű cégek esetében éri meg, hiszen az éves effektív adókulcsuk meghaladja az 5,3%-ot. A visszajáró reklámadót a társaságok a fentebb leírt önellenőrzési módszerrel tudják visszakérni. A másik lehetőség pedig az, hogy a kihirdetés napját követő 31. napon hatályba lépett szabályokat alkalmazva időarányosan határozza meg az adózó az adóalapot és az adókulcsot. Ha figyelembe vesszük, hogy az új szabályok várhatóan június közepe vagy vége környékén léphetnek hatályba, akkor leegyszerűsítve az év első felében a régi szabályok, a második felében viszont az új szabályok lesznek érvényesek. Ez alapján pedig a 0% reklámadóalap 2015-ben 300 millió forint körül lesz (500 millió Ft x 0,5 + 100 millió Ft x 0,5). Ez elsősorban az alacsonyabb reklámárbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozásoknak éri majd meg.

 

Reklámadó: brüsszeli felfüggesztés

A Magyar Távirati Iroda tudósítása alapján az Európai Bizottság felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását. Az alábbiakban olvasható teljes MTI közlemény:

A bizottság a vizsgálattal arra akar fényt deríteni, hogy a reklámadó hatályos szabályozása összhangban áll-e az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal. Azt gyanítja ugyanis, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak.
A vizsgálat megindításával egy időben a brüsszeli testület, úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában a vizsgálat lezárultáig meg is tiltotta a progresszív adókulcs alkalmazását.
A hivatalosan is elindított vizsgálat a brüsszeli testület tájékoztatása szerint lehetőséget teremt arra, hogy minden érintett kifejtse álláspontját, egyúttal a bizottság hangsúlyozta, hogy a vizsgálat elindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét.
A kormány tervezi a reklámadó jelenlegi szabályainak módosítását. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter március 3-án – az Országgyűlés gazdasági bizottságát tájékoztatva a témáról – azt mondta, hogy a módosításról még nem készült el a konkrét javaslat, a kormány márciusban teheti meg előterjesztését. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az EB két főigazgatósága – adó- és versenyjogi – is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra.
Margrethe Vestager versenyjogi biztos a bizottság közleményének tanúsága szerint üdvözli a módosítási szándékot, és azt ígéri, hogy a részletes vizsgálat a reklámadó jelenlegi és módosított változatára egyaránt tekintettel lesz.
“Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését” – hangsúlyozza a dán politikus.

reklámadó felfüggesztés

Brüsszel felfüggesztette a progresszív adókulcs alkalmazását


A bizottság közleménye arra utal, hogy Brüsszel azt kifogásolja, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő adókulcsok nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terhelik. A bizottság szerint így a kisebb bevételű vállalatok még bevételükhöz viszonyítva is jelentősen kisebb adóterhet viselnek a nagyobb cégeknél, míg ha a nyereségre vetnék ki az adót, az indokolható lenne azzal, hogy a jövedelmezőbb vállalatok nagyobb terhet is elviselhetnek.
“A magyar hatóságok mindeddig nem nyújtottak be megfelelő objektív indokot e koncepció alátámasztására” – írja kommünikéjében a bizottság a reklámbevételek adóztatásáról.
A bizottság emellett azt is kétségbe vonja, hogy összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal a törvénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását.
“Ezek a rendelkezések a jelek szerint nem igazodnak az adó átfogó célkitűzéséhez, és úgy tűnik, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra történő leszűkített alkalmazásuk szelektív előnyt biztosít az érintett vállalkozásoknak” – fogalmazza meg kifogásait az uniós versenyhatóságként eljáró Európai Bizottság.
A brüsszeli testület világossá teszi: nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve hogy megállapítsa annak adókulcsait, de azt garantálni akarja, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben.
A bizottság azt is vizsgálja, hogy a szabályozás nem irányul-e kifejezetten a külföldön bejegyzett cégek ellen, mert ha így van, az a letelepedési szabadsággal is ellentétes lehet.

Reklámadó: Pórul járhatnak a call-centerek

Érdemes figyelniük a telesales és telemarketing tevékenységet folytató telefonos ügyfélszolgálatoknak (call-centereknek) és megrendelőiknek, mert anélkül lehetnek a reklámadó alanyai, hogy tudnának róla. Menthető azonban a helyzet, hogyha ez a felismerés még a december 20-án esedékes reklámadó-előleg feltöltési kötelezettség előtt éri őket. Minden az alkalmazott technológián múlik.

Read more

NAV tájékoztatás közzétevők “feljelentéséről”

A reklámadót érintő 2015-ös változások lehetővé teszik a megrendelők számára, hogy mentesüljenek a szankcióktól, ha valamelyik reklám-közzétevőtől – kérésük ellenére – nem kapnak nyilatkozatot, és ezt bejelentik az adóhatóság számára. A NAV tájékoztatása szerint a megrendelők is papír alapon és kötetlen formában tudják “feljelenteni” a nem együttműködő reklám-közzétevőket. Ez elsősorban az online hirdetések megrendelőinek jelent majd könnyebbséget.

Papír alapon és kötetlen formában

Az adóhatóság már a múlt héten honlapján  tájékoztatta az adóalanyokat arról, hogy miként tudnak bejelentkezni a NAV által nyilvántartott és üzemeltetett reklám-közzétevői adatbázisba. A várakozásokkal ellentétben ezt nem nyomtatványkitöltő-program segítségével, hanem papír alapon és kötetlen formában tudják megtenni a közzétevők. (A reklámadóblogon elérhető egy bejelentkezési formanyomtatvány is, amivel a közzétevők ezt teljesíthetik.)

A megrendelők számára azonban továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy a gyakorlatban miként tudnak mentesülni az őket sújtó szankciók alól, ha nem kapnak a reklám-közzétevőktől nyilatkozatot. A NAV a reklámadóblog gyakorlati kérdéseire is válaszolt.

NAV: a “feljelentés” nem kötelező

Az adóhatóság fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nem együttműködő közzétevők bejelentése egy olyan lehetőség, amivel az adózók élhetnek, de semmiképpen sem kötelező törvényi előírás. Ha az adott hónapban kézhez kapott reklámadó-köteles számláink összege nem haladja meg átlagosan a 2,5 millió forintot, akkor nyilatkozat hiányában semmilyen szankció nem éri a megrendelőket, mivel 2015-től a társasági adóalap növelésének kérdése csak évi 30 millió forint fölötti megrendelések esetén merül fel. A reklámadóról szóló törvény pedig csak azokat a közzétevőkkel közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőket vonja be az adóalanyok körébe, akiknek a havi költésük a 2,5 millió forintot meghaladja. Ha pedig a megrendelőknek a reklám-közzétevők nyilatkoznak arról, hogy az esetlegesen felmerülő reklámadó-fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek vagy ilyen kötelezettség őket nem terheli, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli az elszámolt költségek után. Ennél fogva a közzétevők “feljelentése” is csak olyan megrendelések esetében tűnik ésszerűnek, amelyek értéke a 2,5 millió forint értéket meghaladja, de a reklám-közzétevő a megrendelő kérésének ellenére nem adott ki nyilatkozatot, és nem szerepel az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisában sem.

A bejelentések előírt tartalma

A reklámadóról szóló törvény 2.(§) paragrafusa szerint:

(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha

a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,
b) a reklám közzétételének megrendelője
ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. §(3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,

A fentiek alapján tehát az alábbi adatoknak mindenképpen szerepelniük kell a bejelentésben:

  • Megrendelő neve, székhelye és adószáma
  • Közzétevő neve, székhelye és adószáma (ha van)
  • Közzétevő által kibocsátott számla/számviteli bizonylat sorszáma
  • Közzététel ellenértéke
  • A tény miszerint a megrendelő a közzétevői nyilatkozat kiadását kérte a közzétevőtől. A NAV javaslata szerint ennek a ténynek hitelt érdemlő igazolását is érdemes másolatban mellékelni a beadványhoz.

Praktikus javaslatok és határidők a beadvány elkészítéséhez

A NAV felhívta a megrendelők figyelmét arra is, hogy érdemes kivárni a törvény által a nyilatkozattevők számára megállapított 10 munkanapos türelmi időt is, hiszen az is elképzelhető, hogy a nyilatkozat bekérését követően a reklám-közzétevő mégis kiadja a reklámadó-nyilatkozatot a megrendelő számára. A NAV álláspontja szerint a bejelentést számlánként kell megtenni, hiszen a bejelentendő közzététel ellenértéke is a kézhez kapott számla/számviteli bizonylat alapján határozható meg. Amint arról korábban is írtam, a bejelentést érdemes megtenni a számla/számviteli bizonylat kézhezvételét követő hó 20. napjáig, mivel ebben az időpontban válik esedékessé a megrendelőket terhelő reklámadó bevallása és megfizetése.

A bejelentések megtételéhez külön formanyomtatványt készítettem, amit erről az oldalról lehet letölteni.

Megoldódhatnak a problémák a kereskedelmi szektorban is

Több kereskedelmi szektorban működő reklámozó is panaszkodott arra, hogy a nyilatkozatok kapcsán vitába keveredtek üzleti partnereikkel a reklámadó-nyilatkozatok tartalmával kapcsolatban. Egy-egy display felület kapcsán különböző álláspontok alakulhattak ki például arra vonatkozóan, hogy ki minősül közzétevőnek. Olyan esetekről is hallani lehetett, hogy egy-egy kereskedelmi egység bizonyos reklám-közzétételekről nem volt hajlandó nyilatkozatot kiadni a beszállítóknak. Ez rendkívül kellemetlen helyzetet teremtett, mert az üzleti jó kapcsolatot egyik fél sem szerette volna kockáztatni. Megoldást jelenthet ebben a kérdésben is a reklám-közzétevői adatbázis, mivel az nem tartalmazza a közzétevői státusz jogcímét, így ha egy kereskedelmi egység tulajdonosa szerepel az adóhatóság adatbázisában, akkor a reklámozóknak már nem szükséges azon törni a fejüket, hogy az általuk közzétevőnek vélt személytől hogyan szerezzék be a törvényben előírt reklámadó-nyilatkozatot.

reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

A reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

Adóhatósági fellépés a nem együttműködő közzétevőkkel szemben

Az adóhatóság válaszában megerősítette, hogy a megrendelők által tett bejelentések tartalma nem lesz nyilvános. Azoknak a  reklámozóknak, akik nem szeretnének az adóhatósági bejelentéssel időt tölteni, ezért előzetesen érdemes egyeztetni a közzétevőkkel, hogyha nem szerepelnek a NAV reklám-közzétevői adatbázisában, akkor szándékoznak-e nyilatkozatot adni a közzétételről. A reklámadóblog kérdést intézett az adóhatósághoz, hogy a megrendelőktől beérkezett, konkrét adatokat is tartalmazó “feljelentések” alapján tervezi-e a NAV behajtani a reklámadó összegét azoktól a (külföldi online) közzétevőktől, akik nyilatkozatot sem adnak, és vélhetően reklámadót sem fizetnek. A bejegyzés publikálásáig erre a kérdésre még nem érkezett válasz, de erről külön bejegyzés keretében mindenképpen tájékoztatni fogom az olvasókat.

Reklám-közzétevői adatbázis: letölthető a bejelentkezési kérelem

A NAV honlapján adott tájékoztatást arról, hogy a reklámadó közzétevő alanyai milyen formában tudnak bejelentkezni az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisába. A tájékoztatás alapján papír alapon és kötetlen formában tudják ezt megtenni az adózók. A reklámadóblogról már ingyenesen letölthető a bejelentkezési kérelem. Itt megtalálhatóak azok a postacímek is, ahová postázni kell a kérelmeket. A reklám-közzétevői adatbázis először 2015. január 1-én jelenik meg az adóhatóság honlapján.

A NAV tájékoztatása alapján az illetékes alsó fokú adóigazgatóság részére kell benyújtani a reklám-közzétevőknek azokat a kinyomtatott dokumentumokat, amelyben az adóhatóságtól a nyilvántartásba vételt kérik a reklám-közzétevői adatbázisba

A bejelentkezési kérelem erről az oldalról tölthető le, az eljárás illetékmentes.

NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Papíralapon és kötetlen formában kell bejelentkezni a NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Az alsó fokú adóigazgatóságok postacímei pedig illetékesség szerint az alábbiakban találhatóak:

Közép-magyarországi Régió

NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.
1387 Budapest Pf. 45.

(Illetékesség: Budapest I-II-III-IV-V. és XIII. kerülete)


NAV 
Kelet-budapesti Adóigazgatósága
1144 Budapest, Gvadányi u. 69.
1438 Budapest Pf. 512.

(Illetékesség: Budapest VI-VII-VIII., X. és XIV-XV-XVI-XVII. kerületei)


NAV 
Dél-budapesti Adóigazgatósága
1096 Budapest, Haller u. 3-5.
1476 Budapest Pf. 93.

(Illetékesség: Budapest IX., XI-XII. és XVIII-XIX-XX-XXI-XXII-XXIII. kerületei)


NAV 
Pest Megyei Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-130.
1397 Budapest Pf. 535.

(Illetékesség: Pest megye)

Kiemelt Adózók

NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (KAIG)
Kiemelt Adózók Szakterülete

1077 Budapest, Dob utca 75-81.
Tel.: +36/1/461-3300
Postacím: 1410 Budapest, Pf.: 138

Dél-alföldi Régió

Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatóság

6000 Kecskemét, Kuruc krt.16.

Békés Megyei Adóigazgatóság

5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 1.
5601 Békéscsaba, Pf. 13.

Csongrád Megyei Adóigazgatóság

6720 Szeged, Bocskai u.14.
Pf.: 66

Dél-dunántúli Régió

Baranya Megyei Adóigazgatóság

7621 Pécs, Rákóczi út 52-56.

7602 Pécs Pf.: 230

Somogy Megyei Adóigazgatóság

7400 Kaposvár, Béke u. 28.

7401 Kaposvár Pf.: 177

Tolna Megyei Adóigazgatóság

7100 Szekszárd, Arany J. u. 5-11.  

7101 Szekszárd Pf.: 108

Észak-alföldi Régió

Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatóság

4029 Debrecen, Faraktár u. 29/C

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatóság

5000 Szolnok, József A. u. 22-24.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóság

4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7-8.

Észak-magyarországi Régió

Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Adóigazgatóság

3525 Miskolc, Kazinczy u. 19.

Heves Megyei Adóigazgatóság

3300 Eger, Eszterházy tér 3-4.

Nógrád Megyei Adóigazgatóság

3100 Salgótarján, Kassai sor 10.

Közép-dunántúli Régió

Fejér Megyei Adóigazgatóság

8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 4/B.
8002 Székesfehérvár, Pf.: 345

Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatás

2800 Tatabánya, Komáromi út 42.
2800 Tatabánya, Pf.: 154

Veszprém Megyei Adóigazgatás

8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 22-26.

Nyugat-dunántúli Régió

Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatás

9021 Győr, Szent István u. 15-17.

Vas Megyei Adóigazgatás

9700 Szombathely, Petőfi S. u. 22.

Zala Megyei Adóigazgatóság

8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 2

Reklámadó mentes online hirdetések: 2014

Azok a cégek, amelyek ügynökségen keresztül rendelték meg Facebook vagy Google hirdetéseiket, mentesülhetnek a közzétevői nyilatkozatok hiányából eredő reklámadó szankciók alól 2014-ben.

A reklámadóról szóló törvény 2014-ben érvényes szabályai alapján a Google-től és a Facebook-tól megrendelt hirdetések ellenértéke után reklámadót kell fizetni, amennyiben ezek havi összege meghaladja a 2,5 millió forintot. A fizetendő reklámadó mértéke a 2,5 millió forintot meghaladó rész 20%-a. A hirdetőket kedvezőtlenül érintette az a tény is, hogy összeghatártól függetlenül ugyanezeknek a hirdetéseknek az ellenértéke nem elismert ráfordítás a társasági adóról szóló (TAO) törvény szerint. Ezzel az összeggel ezért még a társasági adóalapot is meg kell növelnie azoknak a cégeknek, akik olyan hirdetési felületeken hirdetnek, amelyek tulajdonosai nem adnak közzétevői reklámadó-nyilatkozatot.

Mentesülhetnek ezen terhek alól azok a cégek, akik ezeket a költéseiket ügynökségeken keresztül teljesítik. Hogyan lehetséges mindez?

Read more

Vége a reklámadó nyilatkozatoknak és az adóköteles google, facebook hirdetéseknek

Bekövetkezett a várva várt fordulat: a jövőben mentesülhetnek a médiumok a reklámadó nyilatkozatok kiadásától, ha regisztrálnak a NAV-hoz. Nem kell reklámadót fizetni a google, facebook hirdetések megrendéles után sem.

Az adótörvényeket módosító javaslatot tárgyaló parlamenti Költségvetési Bizottság 2014. november 13-án módosító javaslatot nyújtott be, amely alapvető fordulatot hozhat a reklámadó kezelésében.  A médiavállalkozások kiválthatják a nyilatkozattételi kötelezettségüket a NAV-nak adott bejelentéssel, illetve mentesülhetnek a reklámadó-fizetés alól a Google-tól és a Facebooktól megrendelt hirdetések. A bejegyzés 2014.11.17-én véleménycikk formájában megjelent a portfolio.hu címlapján is.

Read more

Reklámadó – Nem kell fizetni a google után?

Megjelent a portfolio.hu-n 2014. augusztus 26-án.

Az internetes hirdetések piacát alapvetően befolyásoló reklámadó jogértelmezést adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Google által közétett hirdetésekért kapott bevétel után nem kell reklámadót fizetni. Emiatt a hirdetésszervező cégeken keresztül közzétett reklámok megrendelői is veszélybe kerülhetnek, ha az adóalanyiságra vonatkozó nyilatkozatokat a szereplők rutinszerűen töltik ki. De erre is van megoldás.

Az augusztus 15-én hatályba lépett reklámadóról szóló törvény alapján reklámadót kell fizetni a túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közétett reklámokból származó árbevétel után. Ebben az esetben a bevallási és az adófizetési kötelezettség a reklámokat közzétevő személyt terhelik. A hazai gyakorlatban a weboldalak tartalmaival (pl. a kommentekkel) kapcsolatos közzétételi felelősség idáig a weboldalak üzemeltetőit terhelték. A reklámadó szempontjából azonban már nem mindig ilyen egyszerű a helyzet.

A fordulat

Társaságunk az ingatlan.com-ot és köpönyeg.hu weboldalakat üzemeltető Arkon Zrt. a reklámadó állatorvosi lovaként mind a bevételei (apróhirdetések és bannerhirdetések) mind pedig a magas online hirdetési költségei (Google, Facebook) miatt reklámadó fizetési kötelezettséggel nézett szembe. A jogszabályban nagy általánosságban megfogalmazott elvek pontosítása céljából azonban állásfoglalási kérelemmel fordultunk az NGM-hez. Jogértelmezésünk szerint ugyanis bizonyos (pl. a Google hirdetések megjelenítése után járó Adsense) bevételek után a reklámadót nem a weboldal üzemeltetőjének kell bevallani és megfizetni. A minisztérium ezt az értelmezést állásfoglalásában is megerősítette.

A Google ugyanis csak egy olyan hirdetési mezőt bérel a weboldalakon, ahol a valós idejű licitek aktuális állása alapján teszi közzé azokat a reklámokat, amelyeket a Google saját algoritmusa és megítélése szerint az adott látogató érdekesnek tart. Egy-két minimális korlátozást leszámítva a weboldalak üzemeltetőinek nincs ráhatása, hogy konkrétan milyen hirdetések is jelennek meg ezekben a mezőkben. A médiatulajdonosoknak reklámadóval kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettsége – ami az elmúlt hetekben futótűzként frissítette fel az ügynökségek, hirdetést megrendelő partnerek és a médiumok kapcsolatát – a Google felületein elhelyezett hirdetések esetében nem is nagyon értelmezhető, mivel a weboldalak üzemeltetői szinte semmilyen kapcsolatban sincsenek a hirdetések megrendelőivel.

reklámadó állásfoglalás ngm

Nagy jelentőségű reklámadó állásfoglalás

A minisztérium indoklásában kiemeli, hogy „a hirdető a hirdetésszolgáltatóval köt szerződést a reklám közzétételére, maga a hirdetésszolgáltató dönt arról, hogy a hirdetést egyáltalán közzéteszi-e, s ő jogosult arra is, hogy a reklámot a rendelkezési joga alatt álló felületen ténylegesen közzétegye. Az adókötelezettség szempontjából ez esetben irreleváns, hogy az oldal üzemeltetője kicsoda, figyelemmel arra, hogy az üzemeltetőnek semmilyen ráhatása nincs a hirdetésszolgáltató által bérelt felület vonatkozásában a reklám-közzétételi tevékenységre. Mindez – értelemszerűen – azt jelenti, hogy az un. hirdetésszolgáltató által megjelenített hirdetés esetében – függetlenül attól, hogy személyében eltér az internetes oldal üzemeltetőjétől – a reklámadó alanya a reklámot közzétevő hirdetésszolgáltató.”

Tovagyűrűző hatások

Az állásfoglalásból egyértelműen következik az is, hogy a Google-hoz hasonló valós idejű liciten alapuló vagy egyéb hirdetés-kiszolgáló rendszereken keresztül közétett hirdetések esetében érdemes megvizsgálni a szerződéseket, hogy ezek alapján ki minősül valójában a reklámok közzétevőjének és a reklámadó alanyának.

Ugyanezt érdemes megfontolni olyan ügynökségi vagy sales-house-okkal kötött szerződések esetében is, ahol ezek a hirdetésszervezők végzik hirdetések teljes kiszolgálását a reklámok megrendelői felé (például a technikai kiszolgálást, szerződéskötést számlázást és bevétel kezelését). Különösen igaz ez akkor, ha kizárólagos értékesítési jogot formálnak egy adott hirdetési felület hasznosítására, és ezért cserébe garantált díjat fizetnek az oldal üzemeltetőinek. Ilyenkor ugyanis az oldalak üzemeltetőinek a szóban forgó szerződésen kívül nincs befolyása az oldalán található hirdetési felület hasznosítására. Ez a legtöbb esetben annak a modellnek felel meg, amikor egy szereplő továbbértékesítési célból felületet bérel, és az ezzel kapcsolatos összes hasznot és kockázatot ő maga viseli. Ez leginkább olyan szerződések esetében jelentkezhet, amikor a hirdetések kiszolgálása olyan felületeken történik, ahol aktív hirdetés-közzétételt csak a hirdetéseket szervező ügynökség vagy sales-house végezhet. Könnyen lehet ugyanis, hogy az ilyen hirdetések esetében is ezek a hirdetésszervezők minősülnek a reklámok közzétevőinek.

Veszélyek

Ha az oldalak üzemeltetői rutinszerűen nyilatkoznak adóalanyiságukról, akkor ennek helytelen megválasztásával nem csak azt veszthetik, hogy – amennyiben az adóköteles bevételük az 500 millió forintot meghaladja – feleslegesen fizetnek reklámadót. Ebben az esetben ugyanis az igazi adóalanynak minősülő ügynökségek vagy sales-house-ok ügyfelei kerülnek igazán nehéz helyzetbe. Ha az igazi adóalanyok a tévesen kiadott nyilatkozat birtokában nem vallják be és teljesítik reklámadó-fizetési kötelezettségüket, akkor szélsőséges esetben a NAV – megfelelő nyilatkozat hiányában – a szokásos adóbírság és késedelmi kamatok kiszabása mellett 20%-os reklámadó, illetve 10%-os társasági adó megfizetését írhatja elő az ilyen költések után a hirdetések megrendelői számára.

Megoldások

A legtöbb internetes médiafelület tulajdonosa vagy üzemeltetője aktív kapcsolatban van az oldalak bevételeit biztosító hirdetésszervező cégekkel. A fentiekben bemutatott esetekben így a médiumok és hirdetésszervezők létrejött szerződések megfelelő módosításával elérhető az is, hogy a reklámadó alanyisága visszaszálljon az oldalak üzemeltetőire.