Figyelem: Megemelték a reklámadó mértékét!

A mai napon a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) törvénymódosítási javaslatot terjesztett be a reklámadó módosításáról. A javaslat fő célja, hogy választ adjon az Európai Bizottság kifogásaira, amit a reklámadóról szóló törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg. A reklámadó kulcsa 2017.01.01 és 05.31 között 0 százalékra csökken, 2017.06.01-től pedig 9 százalékra nő. Az elmúlt években befizetett adót a NAV túlfizetésként fogja lekönyvelni a vállalkozásoknál. Szintén fontos változás, hogy ezentúl nem lesz reklámadóköteles a saját célú reklám közvetlen költsége.

Váratlan lépést tett az NGM, amikor benyújtotta a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot. Nem is feltétlenül az időzítés volt meglepő, hiszen az EU már 2015. március 12-én felfüggesztette reklámadóról szóló törvény azon pontjainak alkalmazását, amelyek az Európai Bizottság véleménye szerint szembe mennek az Uniós joggal. A megoldás már annál inkább, mert a törvénymódosító javaslat az alábbi változásokat tartalmazza:

  • Megszűnik a saját célú reklám közvetlen költségének adókötelezettsége
  • 2017.01.01 és 2017.05.31. között 0% lesz a reklámadó mértéke, ezt követően pedig 9 százalékra emelkedik
  • A reklámadó alapját ezentúl nem a reklámközzététel, hanem az “reklám ellenszolgáltatás fejében történt közzétételének” értéke képezi.
  • Formai változás, de annál jelentősebb, hogy ezentúl a vállalkozások  reklámközzétételből származó árbevételéből 100 millió Ft nem 0 százalékkal adózik, hanem adómentes lesz. Így megszűnik a sávos adóztatás, amit az Európai Bizottság is kifogásolt.
  • A 100 millió Ft-ra jutó adómentes reklámárbevételre jutó adó (100M Ftx9%=9 millió Ft) összegét de minimis támogatásként kell elszámolni a kedvezmény igénybevételéhez.
  • A 2017. május 31-ig teljesített (akár a korábbi években megfizetett) reklámadó-befizetéseket az adóhatóság túlfizetésként könyveli le a vállalkozásoknál, amit akár vissza is lehet igényelni.
  • A törvénymódosítás 2017. 05.25-én lépne hatályba

A törvényjavaslat szövege ide kattintva olvasható.

A nagy cégek reklámköltségei megemelkedhetnek.

A nagy cégek reklámköltségei megemelkedhetnek. (Kép forrása: johnfekner.com)

A módosítások lezárhatják a vitát az Európai Bizottsággal, ám az adóemelés miatt új fejezetet nyithatnak a reklámadó fizetésére kötelezett cégek esetében. Az NGM kommunikációra kitért arra, hogy a módosítások a magyar KKV-k érdekében történt – ami kétségkívül igaz a saját célú reklámhoz kapcsolódó adókötelezettség és adminisztráció megszüntetése miatt -, azonban rajtuk kívül van még néhány cég, ami 100 millió Ft-ot meghaladó árbevétellel rendelkezik. Az adóemelés elsősorban a közepes vagy annál nagyobb médiacégeknek, és a reklámárbevételből élő online vállalkozásoknak jelenthet kihívást.

A reklámot megrendelő cégek azzal kalkulálhatnak, hogy a megemelkedett reklámadó miatt, a reklámköltések is megdrágulhatnak. A Kormányzat a jelek szerint a törvénymódosítással nyitva hagyta annak a lehetőségét is, hogy a Google-tól és a Facebook-tól a későbbiekben beszedje a magyarországi bevételeikre jutó reklámadó összegét.

 

 

Reklámadó: Döntött az Európai Bizottság!

Befejeződött az Európai Bizottság mélyreható vizsgálata a magyar reklámadó ügyében. Az EU nem találta összeegyeztethetőnek a hazai reklámadó szabályozást az uniós joggal.

A mai napon sajtóközleményt adott ki az Európai Bizottság a magyarországi reklámadóról szóló vizsgálat eredményéről. A legfőbb megállapítások a következők:

  • A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal.
  • A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a 2015 júliusa óta hatályos módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el a Bizottság aggályait. Elsősorban az elhatádöntöttrolt veszteségek levonására vonatkozó korlátozások, illetve az adókulcs továbbra is progresszív jellege jelenti a legnagyobb problémát az Európai Bizottság számára.

A határozat legérdekesebb pontja, az ami lépéskényszerbe hozza Magyarországot:

A mai határozat arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014. évi reklámadó-törvényen és/vagy annak módosított változatán alapuló, vállalatok közötti indokolatlan megkülönbözetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

Ezt pedig a következőképpen teheti meg:

A magyar hatóságoknak most a Bizottság határozatában meghatározott módszertan alapján meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét (ha vannak ilyen összegek). A vállalatok elkerülhetik a visszafizetést, ha Magyarország igazolja, hogy a kapott előny megfelel a de minimis rendelet kritériumainak.

Vagyis vagy be kell szedni a cégektől a 100 millió Ft alatti árbevételre jutó 5,3 százalékos-os adót, vagy de minimis támogatásként kell igazolni az adókedvezményt (aminek összértéke 3 év alatt nem haladhatja meg a 200 ezer EUR-t).  Nagy kérdés, hogy a kormányzat melyik megoldást választja majd ezek közül, vagy esetleg harmadik utat választ-e.

EU reklámadó

Döntött az EU a hazai reklámadóról

A reklámadó és a kormányzati kommunikáció eddigi történetét feldolgozva, az egyértelműen látszik, hogy a jogalkotó a hazai reklámadóra manapság egy olyan eszközként tekint, ami a multinacionális vállalatok (Google, Facebook) hazai adófizetését kényszeríti ki. A reklámadó év eleji módosításai is ezt a törekvést támasztják alá. Ezek miatt, hogyha a közeljövőben születne egy olyan európai uniós kezdeményezés, ami ezeket a “multinacionális vállalatokat” (vagyis Google és Facebook) adófizetését kényszerítené ki az egyes tagállamokban, akkor a reklámadó fenntartása is okafogyottá válna. Kérdés az, hogy erre sor kerülhet-e azelőtt, hogy az Európai Bizottság határozata cselekvési kényszert írna elő Magyarország számára. Ha igen, akkor véleményem szerint a reklámadó megszűnhet. Azonban ha a hazai reklámadót még egy uniós google-adó megalkotása előtt kell konformmá tenni az EU-s jogszabályokkal (ami valószínűbb), akkor a cégeknek érdemes felkészülnie egy újabb reklámadó módosításra.

 

Reklámadó: Rábólinthat az EU a reklámadóra

Az Európai Bizottság idén márciusban mélyreható vizsgálatot kezdeményezett a reklámadóval kapcsolatban. A vizsgálat ideje alatt megtiltotta Magyarországnak a reklámadó progresszív kulcsának alkalmazását. Most úgy tűnik, hogy a nyáron módosított reklámadókulcs már megfelel Brüsszelnek.

Előzmények

Fekete Zoltán Titusz barátom, az RSM-DTM adómenedzsere, hívta fel augusztusban a figyelmemet arra, hogy a NAV közleményt adott ki a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása progresszív mértékének felfüggesztéséről. Ennek hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság a reklámadó mélyreható vizsgálatához nagyon hasonló eljárást kezdeményezett a dohányipari vállalkozások EHO-jával kapcsolatban. Az eljárás ideje alatt az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezés keretében megtiltotta Magyarországnak a progresszív EHO alkalmazását. A NAV ennek megfelelően tájékoztatta is az érintetteket arról, hogy a vizsgálat lezárultáig nem kell alkalmazni a hozzájárulással kapcsolatos fizetési és eljárási kötelezettségek teljesítését.

Mivel a reklámadóval összefüggésben szinte ugyanilyen eljárás van folyamatban. felmerül ilyenkor a kérdés, hogy

a reklámadó esetében miért nem mentesülnek az adózók a kötelezettségek alól?

A NAV álláspontja

A kérdéssel megkerestem a NAV Sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy mivel az Országgyűlés július 5-i hatállyal módosította a reklámadóról szóló törvény (Ratv.) rendelkezéseit, ezért a reklámadó alanyainak a Ratv. hatályos szövegét kell irányadónak tekinteni a kötelezettségük teljesítése során.

Az új jogszabály a reklámközzétevők számára 100 millió forintos bevételig 0%-os, afölött pedig 5,3%-os adókulcs alkalmazását írja elő. Ez viszont szintén kimeríti a progresszív adóztatás tényét, ezért a kérdéssel ismét a NAV-hoz fordultam.  Az Adóhatóság munkatársai arról tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság vizsgálata nem az új, jelenleg érvényben lévő jogszabályra irányul, hanem a korábban hatályos törvényt vizsgálja. Ennek megfelelően az adózóknak minden jelenleg hatályos jogszabályi előírást teljesíteniük kell. A válasz első olvasatra logikusnak tűnt, azonban az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot és a progresszív adókulcs felfüggesztését elrendelő határozatából mindez nem derült ki számomra egyértelműen. Szigorú értelemben véve ugyanis a jelenleg hatályos adókulcsok is progresszívak, hiszen a reklámadó törvény. módosítása 100 millió forintig nem adómentes reklámbevételi sávot írt elő, hanem 0%-os adókulcsot határoz meg. Ráadásul legjobb tudomásom szerint a Bizottság pedig a reklámadót tartalmi szempontból vizsgálja.

 Az Európai Bizottság álláspontja

Miután a NAV válaszában az Európai Bizottsághoz passzolta a labdát annak megítélése kérdésében, hogy a nyáron módosított reklámadó jogszabály kulcsai progresszívnak tekinthetők-e, ezért a kérdést feltettem az Európai Bizottság sajtóosztályának is. Az EB válaszában gyakorlatilag megerősítette a NAV álláspontját amikor úgy fogalmazott, hogy:

“A Bizottság számára úgy tűnik, hogy a módosított magyar reklámadó törvény már nem valósít meg árbevétel arányos progresszív adóztatást.”

Mivel az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezése a progresszív adókulcsra vonatkozott a vizsgálat lezárásáig, ezért a Bizottság tulajdonképpen igazat adott a NAV-nak, amikor a módosított jogszabály betartását írta elő az adózók számára. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Bizottság az új jogszabály adókulcsaiban már nem lát kivetnivalót.

A Bizottság közleményében kiemelte, hogy a vizsgálat még most is folyamatban van, de azt nem tudták megmondani, hogy a végleges döntés mikorra várható.

EU reklámadó

Több magyar adójogszabályt is vizsgál az Európai Bizottság, de a reklámadó zöld utat kaphat

 Már nem a reklámadó a legnagyobb probléma

A reklámpiac számára azonban jelenleg nem a reklámadó jelenti a legnagyobb problémát. Július 4-én, azaz egy nappal a reklámadó új szabályainak hatályosulása előtt lépett érvénybe az ún. bónusztörvény, ami a hirdetői láncolat (reklámozó-reklámközvetítő-sales house-közzétevő) közötti viszonyokat próbálja új alapokra helyezni. A reklámtörvény kiegészítése ráadásul előírja, hogy a meglévő szerződéseket szeptember 30-ig kell módosítani az új szabályoknak megfelelően.

A legnagyobb gond viszont az, hogy a piaci szereplők számára még egyetlen illetékes szerv sem adott még ki hivatalos állásfoglalást arról, hogy miként kell értelmezni az új passzusokat. A reklámtörvény módosítása ugyanis több ponton is nehezen értelmezhető. A piaci szereplők bármilyen irányba is indulnának el a jogértelmezés során, rögtön ellentmondásba keverednek már létező adójogszabályokkal. Már egy olyan egyszerű kérdés megválaszolása is fejtörést okoz, hogy szerződhet-e a reklámközvetítő a reklám közzétevőjével, illetve, hogy kinek állíthatja ki a reklám közzétevő a számlát az általa teljesített szolgáltatásokról.  A törvénymódosítás előírja a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogyha ebben a rendszerben valahol szabálytalanságot észlel, akkor a jogtalanul szerzett vagyoni előny tízszeresét kell kiszabnia bírságként.

Az elmúlt három hónapban azonban sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sem pedig az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tudott segítséget nyújtani az új jogszabályok értelmezésben. A holnapután esedékes szerződés-módosítási határidő megállíthatatlanul közelít, ez pedig minden média- és reklámpiaci szereplő idegeit felőrli.

Reklámadó: egykulcsos adó megszavazva

Múlt pénteken, május 22-én, nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely semmilyen változást nem tartalmaz a korábban közzétett dokumentumhoz képest. Az Országgyűlés rendkívüli eljárás keretében szerdán meg is szavazta a javaslatot.

A gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések. A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel. A további változásokról a reklámadóblog korábbi posztjában lehet olvasni. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is.

Megszavazták a reklámadó módosítót

Megszavazták a reklámadó módosítót

Európai aggályok

A legfőbb kérdés a továbbiakban az lehet, hogy a megszavazott módosító javaslattal mennyire lesz elégedett az Európai Bizottság, amely márciusban felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását, és vizsgálatot folytat a reklámadó ügyében. Az Európai Bizottság a progresszív adókulcs mértéke mellett a korábbi veszteségek felhasználhatóságát kifogásolta, amelyre megoldást jelent a megszavazott módosítás. A bizottsági álláspont kitér arra is, hogy a bevétel alapján kalkulált adókötelezettség versenysemlegességi kérdéseket vethet fel, mivel nem veszi figyelembe a felmerült költségeket az adóalap meghatározása során. Ezt azonban a módosított reklámadó törvény sem orvosolja.

A reklámadó jövője szempontjából ezért az Európai Bizottság válasza sorsdöntő lehet. Ha az Európai Unió elégségesnek találja a változtatásokat, akkor a különadóval hosszú távon kell számolni. A módosító javaslatokhoz kapcsolódó kormányzati kommunikáció során többször elhangzott az is, hogy az Unió sokallja a 100 millió forintos adómentes bevételi határt. Emögött az áll, hogy az ennél kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások továbbra is versenyelőnyt élveznek a 100 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező reklám-közzétevő adóalanyokhoz képest.

Lehetséges kimenetelek

Az adómentes bevételi határ további csökkentése azonban pont azt a KKV szektort sújtaná hátrányosan, akit a kormány az eredeti reklámadó-tervezettel mentesíteni kívánt az aránytalanul nagy adóterhektől.  Nem is beszélve a saját célú reklámok következtében előálló jogbizonytalanságtól: a saját célú reklámokkal kapcsolatos jogértelmezés az egyik legvitatottabb pont szakmai körökben.  A 100 millió forintra csökkentett 0%-os adóalap azonban – iparágtól függetlenül – már jóval több vállalkozást sodor az adófizetésre kötelezett adóalanyok körébe csak a saját célú reklámok miatt. Ennek megfelelően, ha megmarad az adómentes adóalap 100 millió forintos értékhatára, akkor a reklámadóból származó bevételek a költségvetésben meghaladhatják az előzetes várakozásokat is. Ha viszont európai nyomásra tovább csökken az adómentes bevételi küszöb, abban az esetben a hazai KKV-k kerülnek nehezebb helyzetbe.

NAV tájékoztatás közzétevők “feljelentéséről”

A reklámadót érintő 2015-ös változások lehetővé teszik a megrendelők számára, hogy mentesüljenek a szankcióktól, ha valamelyik reklám-közzétevőtől – kérésük ellenére – nem kapnak nyilatkozatot, és ezt bejelentik az adóhatóság számára. A NAV tájékoztatása szerint a megrendelők is papír alapon és kötetlen formában tudják “feljelenteni” a nem együttműködő reklám-közzétevőket. Ez elsősorban az online hirdetések megrendelőinek jelent majd könnyebbséget.

Papír alapon és kötetlen formában

Az adóhatóság már a múlt héten honlapján  tájékoztatta az adóalanyokat arról, hogy miként tudnak bejelentkezni a NAV által nyilvántartott és üzemeltetett reklám-közzétevői adatbázisba. A várakozásokkal ellentétben ezt nem nyomtatványkitöltő-program segítségével, hanem papír alapon és kötetlen formában tudják megtenni a közzétevők. (A reklámadóblogon elérhető egy bejelentkezési formanyomtatvány is, amivel a közzétevők ezt teljesíthetik.)

A megrendelők számára azonban továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy a gyakorlatban miként tudnak mentesülni az őket sújtó szankciók alól, ha nem kapnak a reklám-közzétevőktől nyilatkozatot. A NAV a reklámadóblog gyakorlati kérdéseire is válaszolt.

NAV: a “feljelentés” nem kötelező

Az adóhatóság fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nem együttműködő közzétevők bejelentése egy olyan lehetőség, amivel az adózók élhetnek, de semmiképpen sem kötelező törvényi előírás. Ha az adott hónapban kézhez kapott reklámadó-köteles számláink összege nem haladja meg átlagosan a 2,5 millió forintot, akkor nyilatkozat hiányában semmilyen szankció nem éri a megrendelőket, mivel 2015-től a társasági adóalap növelésének kérdése csak évi 30 millió forint fölötti megrendelések esetén merül fel. A reklámadóról szóló törvény pedig csak azokat a közzétevőkkel közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőket vonja be az adóalanyok körébe, akiknek a havi költésük a 2,5 millió forintot meghaladja. Ha pedig a megrendelőknek a reklám-közzétevők nyilatkoznak arról, hogy az esetlegesen felmerülő reklámadó-fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek vagy ilyen kötelezettség őket nem terheli, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli az elszámolt költségek után. Ennél fogva a közzétevők “feljelentése” is csak olyan megrendelések esetében tűnik ésszerűnek, amelyek értéke a 2,5 millió forint értéket meghaladja, de a reklám-közzétevő a megrendelő kérésének ellenére nem adott ki nyilatkozatot, és nem szerepel az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisában sem.

A bejelentések előírt tartalma

A reklámadóról szóló törvény 2.(§) paragrafusa szerint:

(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha

a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,
b) a reklám közzétételének megrendelője
ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. §(3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,

A fentiek alapján tehát az alábbi adatoknak mindenképpen szerepelniük kell a bejelentésben:

  • Megrendelő neve, székhelye és adószáma
  • Közzétevő neve, székhelye és adószáma (ha van)
  • Közzétevő által kibocsátott számla/számviteli bizonylat sorszáma
  • Közzététel ellenértéke
  • A tény miszerint a megrendelő a közzétevői nyilatkozat kiadását kérte a közzétevőtől. A NAV javaslata szerint ennek a ténynek hitelt érdemlő igazolását is érdemes másolatban mellékelni a beadványhoz.

Praktikus javaslatok és határidők a beadvány elkészítéséhez

A NAV felhívta a megrendelők figyelmét arra is, hogy érdemes kivárni a törvény által a nyilatkozattevők számára megállapított 10 munkanapos türelmi időt is, hiszen az is elképzelhető, hogy a nyilatkozat bekérését követően a reklám-közzétevő mégis kiadja a reklámadó-nyilatkozatot a megrendelő számára. A NAV álláspontja szerint a bejelentést számlánként kell megtenni, hiszen a bejelentendő közzététel ellenértéke is a kézhez kapott számla/számviteli bizonylat alapján határozható meg. Amint arról korábban is írtam, a bejelentést érdemes megtenni a számla/számviteli bizonylat kézhezvételét követő hó 20. napjáig, mivel ebben az időpontban válik esedékessé a megrendelőket terhelő reklámadó bevallása és megfizetése.

A bejelentések megtételéhez külön formanyomtatványt készítettem, amit erről az oldalról lehet letölteni.

Megoldódhatnak a problémák a kereskedelmi szektorban is

Több kereskedelmi szektorban működő reklámozó is panaszkodott arra, hogy a nyilatkozatok kapcsán vitába keveredtek üzleti partnereikkel a reklámadó-nyilatkozatok tartalmával kapcsolatban. Egy-egy display felület kapcsán különböző álláspontok alakulhattak ki például arra vonatkozóan, hogy ki minősül közzétevőnek. Olyan esetekről is hallani lehetett, hogy egy-egy kereskedelmi egység bizonyos reklám-közzétételekről nem volt hajlandó nyilatkozatot kiadni a beszállítóknak. Ez rendkívül kellemetlen helyzetet teremtett, mert az üzleti jó kapcsolatot egyik fél sem szerette volna kockáztatni. Megoldást jelenthet ebben a kérdésben is a reklám-közzétevői adatbázis, mivel az nem tartalmazza a közzétevői státusz jogcímét, így ha egy kereskedelmi egység tulajdonosa szerepel az adóhatóság adatbázisában, akkor a reklámozóknak már nem szükséges azon törni a fejüket, hogy az általuk közzétevőnek vélt személytől hogyan szerezzék be a törvényben előírt reklámadó-nyilatkozatot.

reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

A reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

Adóhatósági fellépés a nem együttműködő közzétevőkkel szemben

Az adóhatóság válaszában megerősítette, hogy a megrendelők által tett bejelentések tartalma nem lesz nyilvános. Azoknak a  reklámozóknak, akik nem szeretnének az adóhatósági bejelentéssel időt tölteni, ezért előzetesen érdemes egyeztetni a közzétevőkkel, hogyha nem szerepelnek a NAV reklám-közzétevői adatbázisában, akkor szándékoznak-e nyilatkozatot adni a közzétételről. A reklámadóblog kérdést intézett az adóhatósághoz, hogy a megrendelőktől beérkezett, konkrét adatokat is tartalmazó “feljelentések” alapján tervezi-e a NAV behajtani a reklámadó összegét azoktól a (külföldi online) közzétevőktől, akik nyilatkozatot sem adnak, és vélhetően reklámadót sem fizetnek. A bejegyzés publikálásáig erre a kérdésre még nem érkezett válasz, de erről külön bejegyzés keretében mindenképpen tájékoztatni fogom az olvasókat.

Reklám-közzétevői adatbázis: letölthető a bejelentkezési kérelem

A NAV honlapján adott tájékoztatást arról, hogy a reklámadó közzétevő alanyai milyen formában tudnak bejelentkezni az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisába. A tájékoztatás alapján papír alapon és kötetlen formában tudják ezt megtenni az adózók. A reklámadóblogról már ingyenesen letölthető a bejelentkezési kérelem. Itt megtalálhatóak azok a postacímek is, ahová postázni kell a kérelmeket. A reklám-közzétevői adatbázis először 2015. január 1-én jelenik meg az adóhatóság honlapján.

A NAV tájékoztatása alapján az illetékes alsó fokú adóigazgatóság részére kell benyújtani a reklám-közzétevőknek azokat a kinyomtatott dokumentumokat, amelyben az adóhatóságtól a nyilvántartásba vételt kérik a reklám-közzétevői adatbázisba

A bejelentkezési kérelem erről az oldalról tölthető le, az eljárás illetékmentes.

NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Papíralapon és kötetlen formában kell bejelentkezni a NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Az alsó fokú adóigazgatóságok postacímei pedig illetékesség szerint az alábbiakban találhatóak:

Közép-magyarországi Régió

NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.
1387 Budapest Pf. 45.

(Illetékesség: Budapest I-II-III-IV-V. és XIII. kerülete)


NAV 
Kelet-budapesti Adóigazgatósága
1144 Budapest, Gvadányi u. 69.
1438 Budapest Pf. 512.

(Illetékesség: Budapest VI-VII-VIII., X. és XIV-XV-XVI-XVII. kerületei)


NAV 
Dél-budapesti Adóigazgatósága
1096 Budapest, Haller u. 3-5.
1476 Budapest Pf. 93.

(Illetékesség: Budapest IX., XI-XII. és XVIII-XIX-XX-XXI-XXII-XXIII. kerületei)


NAV 
Pest Megyei Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-130.
1397 Budapest Pf. 535.

(Illetékesség: Pest megye)

Kiemelt Adózók

NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (KAIG)
Kiemelt Adózók Szakterülete

1077 Budapest, Dob utca 75-81.
Tel.: +36/1/461-3300
Postacím: 1410 Budapest, Pf.: 138

Dél-alföldi Régió

Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatóság

6000 Kecskemét, Kuruc krt.16.

Békés Megyei Adóigazgatóság

5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 1.
5601 Békéscsaba, Pf. 13.

Csongrád Megyei Adóigazgatóság

6720 Szeged, Bocskai u.14.
Pf.: 66

Dél-dunántúli Régió

Baranya Megyei Adóigazgatóság

7621 Pécs, Rákóczi út 52-56.

7602 Pécs Pf.: 230

Somogy Megyei Adóigazgatóság

7400 Kaposvár, Béke u. 28.

7401 Kaposvár Pf.: 177

Tolna Megyei Adóigazgatóság

7100 Szekszárd, Arany J. u. 5-11.  

7101 Szekszárd Pf.: 108

Észak-alföldi Régió

Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatóság

4029 Debrecen, Faraktár u. 29/C

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatóság

5000 Szolnok, József A. u. 22-24.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóság

4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7-8.

Észak-magyarországi Régió

Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Adóigazgatóság

3525 Miskolc, Kazinczy u. 19.

Heves Megyei Adóigazgatóság

3300 Eger, Eszterházy tér 3-4.

Nógrád Megyei Adóigazgatóság

3100 Salgótarján, Kassai sor 10.

Közép-dunántúli Régió

Fejér Megyei Adóigazgatóság

8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 4/B.
8002 Székesfehérvár, Pf.: 345

Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatás

2800 Tatabánya, Komáromi út 42.
2800 Tatabánya, Pf.: 154

Veszprém Megyei Adóigazgatás

8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 22-26.

Nyugat-dunántúli Régió

Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatás

9021 Győr, Szent István u. 15-17.

Vas Megyei Adóigazgatás

9700 Szombathely, Petőfi S. u. 22.

Zala Megyei Adóigazgatóság

8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 2

Közzétevői adatbázis: bejelentkezés papíron és kötetlen formában

A NAV honlapján megjelent legfrissebb tájékoztatás szerint kötetlen formában és papíron kell bejelentkeznie a hirdetések közzétevőinek az adóhatóság közzétevői adatbázisába. Ez meglepő fordulatnak számít piaci körökben. 2015-től az adatbázisban szereplő reklámközzétevőknek már nem kell nyilatkozniuk megrendelőik felé a reklámadó-bevallási és fizetési kötelezettségükről.

A hirdetések közzétevői 2014. decemberétől már bejelentkezhetnek abba az adóhatóság által vezetett közzétevői adatbázisba, amellyel kiválthatják a reklámok megrendelői felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettségüket. Az adatbázis első ízben 2015. január 1-én lesz elérhető a NAV honlapján. Az elmúlt napokban az a kérdés foglalkoztatta leginkább a piaci szereplőket, hogy milyen formában tudnak majd bejelentkezni a reklámközzétevők az adóhatósági adatbázisba, és miről kell majd pontosan nyilatkozniuk a NAV-nak.

Read more

Reklámadó – így mentesülnek az online hirdetések

A Google és Facebook hirdetések megrendelői mentesülhetnek a reklámadó alól 2015-ben. Ebből a bejegyzésből megtudhatja azt is, hogy emailen is kérhetjük a közzétevői nyilatkozat kiadását.

A reklámadó változásainak következtében jövőre a Google és Facebook hirdetések megrendelőit nem terheli reklámadó fizetési és társasági adóalap növelési kötelezettség, ha teljesítik az alábbi lépéseket.

Read more

Reklámadó módosítások 2015: megszavazva

Reklámadó módosításokat hagyott jóvá a Parlament. A google és facebook hirdetések megrendelőin kívül jobban járnak a sportszövetségek (nemzeti válogatottak, utánpótlás- és amatőr sportszervezetek) is. Változások már 2014. decemberétől.

2014. november 18-án megszavazta az Országgyűlés a reklámadó módosítását tartalmazó javaslatot, így már biztos: a google/facebook költések mentesülhetnek a társasági adó és reklámadó alól. Úgy tűnik, hogy a közzétevői nyilatkozatot elfelejthetik a médiavállalkozások, hogyha 2014. decemberétől beregisztrálnak az adóhatósághoz. A NAV ezt a listát a honlapján teszi közzé a változást (beregisztrálást vagy törlést) követő hó első napján. A reklámadó alanyainak a listába való bekerüléshez alábbiakról kell nyilatkozniuk az adóhatóság felé:

Read more