Bejegyzés

Figyelem: Megemelték a reklámadó mértékét!

A mai napon a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) törvénymódosítási javaslatot terjesztett be a reklámadó módosításáról. A javaslat fő célja, hogy választ adjon az Európai Bizottság kifogásaira, amit a reklámadóról szóló törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg. A reklámadó kulcsa 2017.01.01 és 05.31 között 0 százalékra csökken, 2017.06.01-től pedig 9 százalékra nő. Az elmúlt években befizetett adót a NAV túlfizetésként fogja lekönyvelni a vállalkozásoknál. Szintén fontos változás, hogy ezentúl nem lesz reklámadóköteles a saját célú reklám közvetlen költsége.

Váratlan lépést tett az NGM, amikor benyújtotta a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot. Nem is feltétlenül az időzítés volt meglepő, hiszen az EU már 2015. március 12-én felfüggesztette reklámadóról szóló törvény azon pontjainak alkalmazását, amelyek az Európai Bizottság véleménye szerint szembe mennek az Uniós joggal. A megoldás már annál inkább, mert a törvénymódosító javaslat az alábbi változásokat tartalmazza:

  • Megszűnik a saját célú reklám közvetlen költségének adókötelezettsége
  • 2017.01.01 és 2017.05.31. között 0% lesz a reklámadó mértéke, ezt követően pedig 9 százalékra emelkedik
  • A reklámadó alapját ezentúl nem a reklámközzététel, hanem az “reklám ellenszolgáltatás fejében történt közzétételének” értéke képezi.
  • Formai változás, de annál jelentősebb, hogy ezentúl a vállalkozások  reklámközzétételből származó árbevételéből 100 millió Ft nem 0 százalékkal adózik, hanem adómentes lesz. Így megszűnik a sávos adóztatás, amit az Európai Bizottság is kifogásolt.
  • A 100 millió Ft-ra jutó adómentes reklámárbevételre jutó adó (100M Ftx9%=9 millió Ft) összegét de minimis támogatásként kell elszámolni a kedvezmény igénybevételéhez.
  • A 2017. május 31-ig teljesített (akár a korábbi években megfizetett) reklámadó-befizetéseket az adóhatóság túlfizetésként könyveli le a vállalkozásoknál, amit akár vissza is lehet igényelni.
  • A törvénymódosítás 2017. 05.25-én lépne hatályba

A törvényjavaslat szövege ide kattintva olvasható.

A nagy cégek reklámköltségei megemelkedhetnek.

A nagy cégek reklámköltségei megemelkedhetnek. (Kép forrása: johnfekner.com)

A módosítások lezárhatják a vitát az Európai Bizottsággal, ám az adóemelés miatt új fejezetet nyithatnak a reklámadó fizetésére kötelezett cégek esetében. Az NGM kommunikációra kitért arra, hogy a módosítások a magyar KKV-k érdekében történt – ami kétségkívül igaz a saját célú reklámhoz kapcsolódó adókötelezettség és adminisztráció megszüntetése miatt -, azonban rajtuk kívül van még néhány cég, ami 100 millió Ft-ot meghaladó árbevétellel rendelkezik. Az adóemelés elsősorban a közepes vagy annál nagyobb médiacégeknek, és a reklámárbevételből élő online vállalkozásoknak jelenthet kihívást.

A reklámot megrendelő cégek azzal kalkulálhatnak, hogy a megemelkedett reklámadó miatt, a reklámköltések is megdrágulhatnak. A Kormányzat a jelek szerint a törvénymódosítással nyitva hagyta annak a lehetőségét is, hogy a Google-tól és a Facebook-tól a későbbiekben beszedje a magyarországi bevételeikre jutó reklámadó összegét.

 

 

Reklámadó: Döntött az Európai Bizottság!

Befejeződött az Európai Bizottság mélyreható vizsgálata a magyar reklámadó ügyében. Az EU nem találta összeegyeztethetőnek a hazai reklámadó szabályozást az uniós joggal.

A mai napon sajtóközleményt adott ki az Európai Bizottság a magyarországi reklámadóról szóló vizsgálat eredményéről. A legfőbb megállapítások a következők:

  • A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal.
  • A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a 2015 júliusa óta hatályos módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el a Bizottság aggályait. Elsősorban az elhatádöntöttrolt veszteségek levonására vonatkozó korlátozások, illetve az adókulcs továbbra is progresszív jellege jelenti a legnagyobb problémát az Európai Bizottság számára.

A határozat legérdekesebb pontja, az ami lépéskényszerbe hozza Magyarországot:

A mai határozat arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014. évi reklámadó-törvényen és/vagy annak módosított változatán alapuló, vállalatok közötti indokolatlan megkülönbözetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

Ezt pedig a következőképpen teheti meg:

A magyar hatóságoknak most a Bizottság határozatában meghatározott módszertan alapján meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét (ha vannak ilyen összegek). A vállalatok elkerülhetik a visszafizetést, ha Magyarország igazolja, hogy a kapott előny megfelel a de minimis rendelet kritériumainak.

Vagyis vagy be kell szedni a cégektől a 100 millió Ft alatti árbevételre jutó 5,3 százalékos-os adót, vagy de minimis támogatásként kell igazolni az adókedvezményt (aminek összértéke 3 év alatt nem haladhatja meg a 200 ezer EUR-t).  Nagy kérdés, hogy a kormányzat melyik megoldást választja majd ezek közül, vagy esetleg harmadik utat választ-e.

EU reklámadó

Döntött az EU a hazai reklámadóról

A reklámadó és a kormányzati kommunikáció eddigi történetét feldolgozva, az egyértelműen látszik, hogy a jogalkotó a hazai reklámadóra manapság egy olyan eszközként tekint, ami a multinacionális vállalatok (Google, Facebook) hazai adófizetését kényszeríti ki. A reklámadó év eleji módosításai is ezt a törekvést támasztják alá. Ezek miatt, hogyha a közeljövőben születne egy olyan európai uniós kezdeményezés, ami ezeket a “multinacionális vállalatokat” (vagyis Google és Facebook) adófizetését kényszerítené ki az egyes tagállamokban, akkor a reklámadó fenntartása is okafogyottá válna. Kérdés az, hogy erre sor kerülhet-e azelőtt, hogy az Európai Bizottság határozata cselekvési kényszert írna elő Magyarország számára. Ha igen, akkor véleményem szerint a reklámadó megszűnhet. Azonban ha a hazai reklámadót még egy uniós google-adó megalkotása előtt kell konformmá tenni az EU-s jogszabályokkal (ami valószínűbb), akkor a cégeknek érdemes felkészülnie egy újabb reklámadó módosításra.

 

Reklámadó: Rábólinthat az EU a reklámadóra

Az Európai Bizottság idén márciusban mélyreható vizsgálatot kezdeményezett a reklámadóval kapcsolatban. A vizsgálat ideje alatt megtiltotta Magyarországnak a reklámadó progresszív kulcsának alkalmazását. Most úgy tűnik, hogy a nyáron módosított reklámadókulcs már megfelel Brüsszelnek.

Előzmények

Fekete Zoltán Titusz barátom, az RSM-DTM adómenedzsere, hívta fel augusztusban a figyelmemet arra, hogy a NAV közleményt adott ki a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása progresszív mértékének felfüggesztéséről. Ennek hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság a reklámadó mélyreható vizsgálatához nagyon hasonló eljárást kezdeményezett a dohányipari vállalkozások EHO-jával kapcsolatban. Az eljárás ideje alatt az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezés keretében megtiltotta Magyarországnak a progresszív EHO alkalmazását. A NAV ennek megfelelően tájékoztatta is az érintetteket arról, hogy a vizsgálat lezárultáig nem kell alkalmazni a hozzájárulással kapcsolatos fizetési és eljárási kötelezettségek teljesítését.

Mivel a reklámadóval összefüggésben szinte ugyanilyen eljárás van folyamatban. felmerül ilyenkor a kérdés, hogy

a reklámadó esetében miért nem mentesülnek az adózók a kötelezettségek alól?

A NAV álláspontja

A kérdéssel megkerestem a NAV Sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy mivel az Országgyűlés július 5-i hatállyal módosította a reklámadóról szóló törvény (Ratv.) rendelkezéseit, ezért a reklámadó alanyainak a Ratv. hatályos szövegét kell irányadónak tekinteni a kötelezettségük teljesítése során.

Az új jogszabály a reklámközzétevők számára 100 millió forintos bevételig 0%-os, afölött pedig 5,3%-os adókulcs alkalmazását írja elő. Ez viszont szintén kimeríti a progresszív adóztatás tényét, ezért a kérdéssel ismét a NAV-hoz fordultam.  Az Adóhatóság munkatársai arról tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság vizsgálata nem az új, jelenleg érvényben lévő jogszabályra irányul, hanem a korábban hatályos törvényt vizsgálja. Ennek megfelelően az adózóknak minden jelenleg hatályos jogszabályi előírást teljesíteniük kell. A válasz első olvasatra logikusnak tűnt, azonban az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot és a progresszív adókulcs felfüggesztését elrendelő határozatából mindez nem derült ki számomra egyértelműen. Szigorú értelemben véve ugyanis a jelenleg hatályos adókulcsok is progresszívak, hiszen a reklámadó törvény. módosítása 100 millió forintig nem adómentes reklámbevételi sávot írt elő, hanem 0%-os adókulcsot határoz meg. Ráadásul legjobb tudomásom szerint a Bizottság pedig a reklámadót tartalmi szempontból vizsgálja.

 Az Európai Bizottság álláspontja

Miután a NAV válaszában az Európai Bizottsághoz passzolta a labdát annak megítélése kérdésében, hogy a nyáron módosított reklámadó jogszabály kulcsai progresszívnak tekinthetők-e, ezért a kérdést feltettem az Európai Bizottság sajtóosztályának is. Az EB válaszában gyakorlatilag megerősítette a NAV álláspontját amikor úgy fogalmazott, hogy:

“A Bizottság számára úgy tűnik, hogy a módosított magyar reklámadó törvény már nem valósít meg árbevétel arányos progresszív adóztatást.”

Mivel az Európai Bizottság felfüggesztő rendelkezése a progresszív adókulcsra vonatkozott a vizsgálat lezárásáig, ezért a Bizottság tulajdonképpen igazat adott a NAV-nak, amikor a módosított jogszabály betartását írta elő az adózók számára. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Bizottság az új jogszabály adókulcsaiban már nem lát kivetnivalót.

A Bizottság közleményében kiemelte, hogy a vizsgálat még most is folyamatban van, de azt nem tudták megmondani, hogy a végleges döntés mikorra várható.

EU reklámadó

Több magyar adójogszabályt is vizsgál az Európai Bizottság, de a reklámadó zöld utat kaphat

 Már nem a reklámadó a legnagyobb probléma

A reklámpiac számára azonban jelenleg nem a reklámadó jelenti a legnagyobb problémát. Július 4-én, azaz egy nappal a reklámadó új szabályainak hatályosulása előtt lépett érvénybe az ún. bónusztörvény, ami a hirdetői láncolat (reklámozó-reklámközvetítő-sales house-közzétevő) közötti viszonyokat próbálja új alapokra helyezni. A reklámtörvény kiegészítése ráadásul előírja, hogy a meglévő szerződéseket szeptember 30-ig kell módosítani az új szabályoknak megfelelően.

A legnagyobb gond viszont az, hogy a piaci szereplők számára még egyetlen illetékes szerv sem adott még ki hivatalos állásfoglalást arról, hogy miként kell értelmezni az új passzusokat. A reklámtörvény módosítása ugyanis több ponton is nehezen értelmezhető. A piaci szereplők bármilyen irányba is indulnának el a jogértelmezés során, rögtön ellentmondásba keverednek már létező adójogszabályokkal. Már egy olyan egyszerű kérdés megválaszolása is fejtörést okoz, hogy szerződhet-e a reklámközvetítő a reklám közzétevőjével, illetve, hogy kinek állíthatja ki a reklám közzétevő a számlát az általa teljesített szolgáltatásokról.  A törvénymódosítás előírja a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogyha ebben a rendszerben valahol szabálytalanságot észlel, akkor a jogtalanul szerzett vagyoni előny tízszeresét kell kiszabnia bírságként.

Az elmúlt három hónapban azonban sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sem pedig az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tudott segítséget nyújtani az új jogszabályok értelmezésben. A holnapután esedékes szerződés-módosítási határidő megállíthatatlanul közelít, ez pedig minden média- és reklámpiaci szereplő idegeit felőrli.

Reklámadó: egykulcsos adó megszavazva

Múlt pénteken, május 22-én, nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely semmilyen változást nem tartalmaz a korábban közzétett dokumentumhoz képest. Az Országgyűlés rendkívüli eljárás keretében szerdán meg is szavazta a javaslatot.

A gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések. A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel. A további változásokról a reklámadóblog korábbi posztjában lehet olvasni. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is.

Megszavazták a reklámadó módosítót

Megszavazták a reklámadó módosítót

Európai aggályok

A legfőbb kérdés a továbbiakban az lehet, hogy a megszavazott módosító javaslattal mennyire lesz elégedett az Európai Bizottság, amely márciusban felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását, és vizsgálatot folytat a reklámadó ügyében. Az Európai Bizottság a progresszív adókulcs mértéke mellett a korábbi veszteségek felhasználhatóságát kifogásolta, amelyre megoldást jelent a megszavazott módosítás. A bizottsági álláspont kitér arra is, hogy a bevétel alapján kalkulált adókötelezettség versenysemlegességi kérdéseket vethet fel, mivel nem veszi figyelembe a felmerült költségeket az adóalap meghatározása során. Ezt azonban a módosított reklámadó törvény sem orvosolja.

A reklámadó jövője szempontjából ezért az Európai Bizottság válasza sorsdöntő lehet. Ha az Európai Unió elégségesnek találja a változtatásokat, akkor a különadóval hosszú távon kell számolni. A módosító javaslatokhoz kapcsolódó kormányzati kommunikáció során többször elhangzott az is, hogy az Unió sokallja a 100 millió forintos adómentes bevételi határt. Emögött az áll, hogy az ennél kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások továbbra is versenyelőnyt élveznek a 100 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező reklám-közzétevő adóalanyokhoz képest.

Lehetséges kimenetelek

Az adómentes bevételi határ további csökkentése azonban pont azt a KKV szektort sújtaná hátrányosan, akit a kormány az eredeti reklámadó-tervezettel mentesíteni kívánt az aránytalanul nagy adóterhektől.  Nem is beszélve a saját célú reklámok következtében előálló jogbizonytalanságtól: a saját célú reklámokkal kapcsolatos jogértelmezés az egyik legvitatottabb pont szakmai körökben.  A 100 millió forintra csökkentett 0%-os adóalap azonban – iparágtól függetlenül – már jóval több vállalkozást sodor az adófizetésre kötelezett adóalanyok körébe csak a saját célú reklámok miatt. Ennek megfelelően, ha megmarad az adómentes adóalap 100 millió forintos értékhatára, akkor a reklámadóból származó bevételek a költségvetésben meghaladhatják az előzetes várakozásokat is. Ha viszont európai nyomásra tovább csökken az adómentes bevételi küszöb, abban az esetben a hazai KKV-k kerülnek nehezebb helyzetbe.

Reklámadó – 5,3 százalékos adókulcs jöhet

Reklámadó: ami eldőlt és ami még nem

Az MTI mai híre alapján a reklámadó legfelső kulcsa 5,3%-os lehet a jövőben. Ebben egyelőre kevés a meglepetés, mivel a kormány korábban is jelezte, hogy egykulcsossá alakítja a reklámadót. A piaci szereplőket továbbra is az érdekli, hogy lesz-e adómentes bevételi küszöb. Ha lesz ilyen, akkor ennek mértéke nem csak a közzétevők adófizetési kötelezettségét csökkentheti, hanem minden hazai vállalkozás saját célú reklámköltése után fizetendő reklámadót is mérsékli. Azonban ha nem lesz nulla százalékos adókulcs, akkor az jelentős adózási, illetve adminisztrációs terheket róna a vállalkozásokra a saját célú reklámköltések után.

Az adómentes bevételi küszöb nem csak a saját célú reklámköltések adminisztrációját könnyíti meg, hanem elemzői várakozások szerint a legkisebb médiatulajdonosok túlélését is biztosítaná. A legnagyobb reklámadó befizetők számára az egykulcsos adóteher mindenképpen könnyebbséget jelent. Mint ismeretes az Európai Bizottság felfüggesztette a reklámadó sávos adókulcsának alkalmazását, ezért a változtatásokat ez a lépés is kényszeríti.

reklámadó kulcs 5,3%

Lesz 0%-os reklámadókulcs?
Forrás: ludasmatyi.blog.hu

A Magyar Távirati Iroda híre az alábbiakban olvasható:

Budapest, 2015. április 9., csütörtök (MTI) – A kormány azt javasolja azt Országgyűlésnek, hogy 5,3 százalék legyen a reklámadó maximális mértéke – ismertette a kabinet előző napi döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Lázár János elmondta, hogy ebből az adónemből 7-8 milliárdos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Ebben még nem született végső döntés – mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell.