Bejegyzés

A Google és a Facebook nyomában a NAV

Az idén januártól érvényes reklámadó szabályok változásaival kapcsolatban tett fel kérdéseket az adóhatóságnak a Reklámadóblog.hu. A kérdések olyan külföldi illetőségű reklámadó-alanyokra is vonatkoztak, akik idáig megtagadták a reklámadó-nyilatkozatok kiadását, és feltételezhetően a reklámadó-fizetési kötelezettségüknek sem tesznek/tettek eleget. A Google és a Facebook ugyanis Írországban bejegyzett társaságokon keresztül realizálja hirdetési árbevételeit. Ennek oka elsősorban a rendkívül alacsony effektív adókulcsot eredményező dupla ír-holland szendvics adózási struktúrában keresendő, ami a technológiai óriáscégek között kifejezetten népszerű.

Az adóhatóság és a jogalkotó már korábban is egyértelművé tette, hogy a megrendelők és a közzétevők adóalanyisága független egymástól. Éppen ezért a hazai piaci szereplőket élénken foglalkoztatta a gondolat, hogy mit kezd majd a NAV azokkal a külföldi adóalanyokkal, akiken – belföldi letelepedés hiányában – sokkal nehezebb behajtani a reklámadót. Ez kimondva kimondatlanul a Google-t és a Facebook-ot érinti leginkább, de ebbe a körbe sorolhatóak az olyan magyar nyelven is elérhető tematikus hirdetési portálok mint például a Booking.com.

A Reklámadóblog ezért megkérdezte a NAV illetékeseit, hogy tervezi-e behajtani ezeken a külföldi adóalanyokon az általuk fizetendő reklámadó összegét. A megkeresésre az adóhatóság azt válaszolta, hogy:

“A reklámadó-tartozás, mint minden más adótartozás behajtása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igénybe vesz valamennyi a tartozás behajtásához szükséges jogszabályi lehetőséget. Így amennyiben – végrehajtható vagyon hiányában – a tartozás belföldön nem érvényesíthető és feltételezhető a külföldi vagyon megléte, kezdeményezi a külföldi behajtást. Ennek kezdeményezésére sor kerülhet az Európai Unió tagállamaiban működő adóbehajtási jogsegély keretében, amennyiben  az általános feltételek megvannak. Ez esetben a behajtási eljárást egyszerűen, elektronikusan kezdeményezik az Unió által e célra biztosított informatikai alkalmazás segítségével.”

A január 1-től hatályos szabályok szerint a reklám közzétételt megrendelő adóalanyok reklámadó-nyilatkozat hiányában is mentesülhetnek a reklámadó-fizetési kötelezettségük alól. Az adómentesség feltétele, hogy igazolni tudják, hogy a reklám közzétevőktől bekérték a nyilatkozatot, és ezt a tényt be is jelentették az adóhatóságnak. Ennek alapján vélelmezhető, hogy a NAV nagyon komoly adatbázist építhet a kérdéses cégek által a magyar adóalanyok részére értékesített szolgáltatásokról. Az előzetes szakértői vélemények azt feltételezték, hogy csak a legnagyobb reklámozók jelentik majd be költéseiket az adóhatóságnak, mert ha a havi reklámköltések nem haladják meg a 2,5 millió forintot, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli. Azonban még így is egyedülálló értékű adatvagyon állhat elő, mivel sem a Google sem pedig a Facebook nem kommunikálta még a Magyarországról származó bevételeinek nagyságát. A reklámadóblogon  elérhető egy bejelentő nyomtatvány-minta, aminek segítségével a reklám-közzététel megrendelői be tudják jelenteni az adóhatóságnak, hogy nem kaptak a közzétevőtől nyilatkozatot. Már az első releváns hónap (január) elteltével már több mint 130-an töltötték le a reklámadóblogon elérhető nyomtatványt, így feltételezhető, hogy nem csupán a legnagyobb megrendelők élnek majd a bejelentés lehetőségével.

Google Facebook NAV reklámadó

A NAV globálisan működő reklámközzétevőkkel kapcsolatban keresné meg az ír adóhatóságot

A NAV várhatóan egy adatgyűjtési időszakot követően – amely során a megrendelők akár számlaszinten nyilatkoznak a reklám-közzétevők adóalapjáról – elektronikus formában kezdeményezni fogja az ír adóhatóságtól a reklámadó beszedését. Az adóbeszedési eljárás sikeressége egyben a reklámadó európai értelemben vett próbája is lehet. Ha Magyarország rést tudna ütni a Google adóalapján, akkor ez a “jó gyakorlat” hamar elterjedhetne, de a tagállamok saját maguk határozhatnák meg az adó mértékét. Ez azonban még a jelenleginél is visszásabb helyzeteket eredményezne, ami felerősítené a kérdésben érintett tagállamok igényét egy uniós szinten meghatározott adókötelezettség bevezetése iránt. Ha viszont a külföldi adóalanyok adókötelezettségének behajtása eredménytelennek bizonyulna európai szinten, akkor az viszont pont a hazai adózók szempontjából feszegetne kényes kérdéseket.

NAV tájékoztatás közzétevők “feljelentéséről”

A reklámadót érintő 2015-ös változások lehetővé teszik a megrendelők számára, hogy mentesüljenek a szankcióktól, ha valamelyik reklám-közzétevőtől – kérésük ellenére – nem kapnak nyilatkozatot, és ezt bejelentik az adóhatóság számára. A NAV tájékoztatása szerint a megrendelők is papír alapon és kötetlen formában tudják “feljelenteni” a nem együttműködő reklám-közzétevőket. Ez elsősorban az online hirdetések megrendelőinek jelent majd könnyebbséget.

Papír alapon és kötetlen formában

Az adóhatóság már a múlt héten honlapján  tájékoztatta az adóalanyokat arról, hogy miként tudnak bejelentkezni a NAV által nyilvántartott és üzemeltetett reklám-közzétevői adatbázisba. A várakozásokkal ellentétben ezt nem nyomtatványkitöltő-program segítségével, hanem papír alapon és kötetlen formában tudják megtenni a közzétevők. (A reklámadóblogon elérhető egy bejelentkezési formanyomtatvány is, amivel a közzétevők ezt teljesíthetik.)

A megrendelők számára azonban továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy a gyakorlatban miként tudnak mentesülni az őket sújtó szankciók alól, ha nem kapnak a reklám-közzétevőktől nyilatkozatot. A NAV a reklámadóblog gyakorlati kérdéseire is válaszolt.

NAV: a “feljelentés” nem kötelező

Az adóhatóság fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nem együttműködő közzétevők bejelentése egy olyan lehetőség, amivel az adózók élhetnek, de semmiképpen sem kötelező törvényi előírás. Ha az adott hónapban kézhez kapott reklámadó-köteles számláink összege nem haladja meg átlagosan a 2,5 millió forintot, akkor nyilatkozat hiányában semmilyen szankció nem éri a megrendelőket, mivel 2015-től a társasági adóalap növelésének kérdése csak évi 30 millió forint fölötti megrendelések esetén merül fel. A reklámadóról szóló törvény pedig csak azokat a közzétevőkkel közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőket vonja be az adóalanyok körébe, akiknek a havi költésük a 2,5 millió forintot meghaladja. Ha pedig a megrendelőknek a reklám-közzétevők nyilatkoznak arról, hogy az esetlegesen felmerülő reklámadó-fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek vagy ilyen kötelezettség őket nem terheli, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli az elszámolt költségek után. Ennél fogva a közzétevők “feljelentése” is csak olyan megrendelések esetében tűnik ésszerűnek, amelyek értéke a 2,5 millió forint értéket meghaladja, de a reklám-közzétevő a megrendelő kérésének ellenére nem adott ki nyilatkozatot, és nem szerepel az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisában sem.

A bejelentések előírt tartalma

A reklámadóról szóló törvény 2.(§) paragrafusa szerint:

(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha

a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,
b) a reklám közzétételének megrendelője
ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. §(3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,

A fentiek alapján tehát az alábbi adatoknak mindenképpen szerepelniük kell a bejelentésben:

  • Megrendelő neve, székhelye és adószáma
  • Közzétevő neve, székhelye és adószáma (ha van)
  • Közzétevő által kibocsátott számla/számviteli bizonylat sorszáma
  • Közzététel ellenértéke
  • A tény miszerint a megrendelő a közzétevői nyilatkozat kiadását kérte a közzétevőtől. A NAV javaslata szerint ennek a ténynek hitelt érdemlő igazolását is érdemes másolatban mellékelni a beadványhoz.

Praktikus javaslatok és határidők a beadvány elkészítéséhez

A NAV felhívta a megrendelők figyelmét arra is, hogy érdemes kivárni a törvény által a nyilatkozattevők számára megállapított 10 munkanapos türelmi időt is, hiszen az is elképzelhető, hogy a nyilatkozat bekérését követően a reklám-közzétevő mégis kiadja a reklámadó-nyilatkozatot a megrendelő számára. A NAV álláspontja szerint a bejelentést számlánként kell megtenni, hiszen a bejelentendő közzététel ellenértéke is a kézhez kapott számla/számviteli bizonylat alapján határozható meg. Amint arról korábban is írtam, a bejelentést érdemes megtenni a számla/számviteli bizonylat kézhezvételét követő hó 20. napjáig, mivel ebben az időpontban válik esedékessé a megrendelőket terhelő reklámadó bevallása és megfizetése.

A bejelentések megtételéhez külön formanyomtatványt készítettem, amit erről az oldalról lehet letölteni.

Megoldódhatnak a problémák a kereskedelmi szektorban is

Több kereskedelmi szektorban működő reklámozó is panaszkodott arra, hogy a nyilatkozatok kapcsán vitába keveredtek üzleti partnereikkel a reklámadó-nyilatkozatok tartalmával kapcsolatban. Egy-egy display felület kapcsán különböző álláspontok alakulhattak ki például arra vonatkozóan, hogy ki minősül közzétevőnek. Olyan esetekről is hallani lehetett, hogy egy-egy kereskedelmi egység bizonyos reklám-közzétételekről nem volt hajlandó nyilatkozatot kiadni a beszállítóknak. Ez rendkívül kellemetlen helyzetet teremtett, mert az üzleti jó kapcsolatot egyik fél sem szerette volna kockáztatni. Megoldást jelenthet ebben a kérdésben is a reklám-közzétevői adatbázis, mivel az nem tartalmazza a közzétevői státusz jogcímét, így ha egy kereskedelmi egység tulajdonosa szerepel az adóhatóság adatbázisában, akkor a reklámozóknak már nem szükséges azon törni a fejüket, hogy az általuk közzétevőnek vélt személytől hogyan szerezzék be a törvényben előírt reklámadó-nyilatkozatot.

reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

A reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

Adóhatósági fellépés a nem együttműködő közzétevőkkel szemben

Az adóhatóság válaszában megerősítette, hogy a megrendelők által tett bejelentések tartalma nem lesz nyilvános. Azoknak a  reklámozóknak, akik nem szeretnének az adóhatósági bejelentéssel időt tölteni, ezért előzetesen érdemes egyeztetni a közzétevőkkel, hogyha nem szerepelnek a NAV reklám-közzétevői adatbázisában, akkor szándékoznak-e nyilatkozatot adni a közzétételről. A reklámadóblog kérdést intézett az adóhatósághoz, hogy a megrendelőktől beérkezett, konkrét adatokat is tartalmazó “feljelentések” alapján tervezi-e a NAV behajtani a reklámadó összegét azoktól a (külföldi online) közzétevőktől, akik nyilatkozatot sem adnak, és vélhetően reklámadót sem fizetnek. A bejegyzés publikálásáig erre a kérdésre még nem érkezett válasz, de erről külön bejegyzés keretében mindenképpen tájékoztatni fogom az olvasókat.

Reklám-közzétevői adatbázis: letölthető a bejelentkezési kérelem

A NAV honlapján adott tájékoztatást arról, hogy a reklámadó közzétevő alanyai milyen formában tudnak bejelentkezni az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisába. A tájékoztatás alapján papír alapon és kötetlen formában tudják ezt megtenni az adózók. A reklámadóblogról már ingyenesen letölthető a bejelentkezési kérelem. Itt megtalálhatóak azok a postacímek is, ahová postázni kell a kérelmeket. A reklám-közzétevői adatbázis először 2015. január 1-én jelenik meg az adóhatóság honlapján.

A NAV tájékoztatása alapján az illetékes alsó fokú adóigazgatóság részére kell benyújtani a reklám-közzétevőknek azokat a kinyomtatott dokumentumokat, amelyben az adóhatóságtól a nyilvántartásba vételt kérik a reklám-közzétevői adatbázisba

A bejelentkezési kérelem erről az oldalról tölthető le, az eljárás illetékmentes.

NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Papíralapon és kötetlen formában kell bejelentkezni a NAV reklám-közzétevői adatbázisába

Az alsó fokú adóigazgatóságok postacímei pedig illetékesség szerint az alábbiakban találhatóak:

Közép-magyarországi Régió

NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.
1387 Budapest Pf. 45.

(Illetékesség: Budapest I-II-III-IV-V. és XIII. kerülete)


NAV 
Kelet-budapesti Adóigazgatósága
1144 Budapest, Gvadányi u. 69.
1438 Budapest Pf. 512.

(Illetékesség: Budapest VI-VII-VIII., X. és XIV-XV-XVI-XVII. kerületei)


NAV 
Dél-budapesti Adóigazgatósága
1096 Budapest, Haller u. 3-5.
1476 Budapest Pf. 93.

(Illetékesség: Budapest IX., XI-XII. és XVIII-XIX-XX-XXI-XXII-XXIII. kerületei)


NAV 
Pest Megyei Adóigazgatósága
1134 Budapest, Dózsa György út 128-130.
1397 Budapest Pf. 535.

(Illetékesség: Pest megye)

Kiemelt Adózók

NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (KAIG)
Kiemelt Adózók Szakterülete

1077 Budapest, Dob utca 75-81.
Tel.: +36/1/461-3300
Postacím: 1410 Budapest, Pf.: 138

Dél-alföldi Régió

Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatóság

6000 Kecskemét, Kuruc krt.16.

Békés Megyei Adóigazgatóság

5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 1.
5601 Békéscsaba, Pf. 13.

Csongrád Megyei Adóigazgatóság

6720 Szeged, Bocskai u.14.
Pf.: 66

Dél-dunántúli Régió

Baranya Megyei Adóigazgatóság

7621 Pécs, Rákóczi út 52-56.

7602 Pécs Pf.: 230

Somogy Megyei Adóigazgatóság

7400 Kaposvár, Béke u. 28.

7401 Kaposvár Pf.: 177

Tolna Megyei Adóigazgatóság

7100 Szekszárd, Arany J. u. 5-11.  

7101 Szekszárd Pf.: 108

Észak-alföldi Régió

Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatóság

4029 Debrecen, Faraktár u. 29/C

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatóság

5000 Szolnok, József A. u. 22-24.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóság

4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7-8.

Észak-magyarországi Régió

Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Adóigazgatóság

3525 Miskolc, Kazinczy u. 19.

Heves Megyei Adóigazgatóság

3300 Eger, Eszterházy tér 3-4.

Nógrád Megyei Adóigazgatóság

3100 Salgótarján, Kassai sor 10.

Közép-dunántúli Régió

Fejér Megyei Adóigazgatóság

8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 4/B.
8002 Székesfehérvár, Pf.: 345

Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatás

2800 Tatabánya, Komáromi út 42.
2800 Tatabánya, Pf.: 154

Veszprém Megyei Adóigazgatás

8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 22-26.

Nyugat-dunántúli Régió

Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatás

9021 Győr, Szent István u. 15-17.

Vas Megyei Adóigazgatás

9700 Szombathely, Petőfi S. u. 22.

Zala Megyei Adóigazgatóság

8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 2

Közzétevői adatbázis: bejelentkezés papíron és kötetlen formában

A NAV honlapján megjelent legfrissebb tájékoztatás szerint kötetlen formában és papíron kell bejelentkeznie a hirdetések közzétevőinek az adóhatóság közzétevői adatbázisába. Ez meglepő fordulatnak számít piaci körökben. 2015-től az adatbázisban szereplő reklámközzétevőknek már nem kell nyilatkozniuk megrendelőik felé a reklámadó-bevallási és fizetési kötelezettségükről.

A hirdetések közzétevői 2014. decemberétől már bejelentkezhetnek abba az adóhatóság által vezetett közzétevői adatbázisba, amellyel kiválthatják a reklámok megrendelői felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettségüket. Az adatbázis első ízben 2015. január 1-én lesz elérhető a NAV honlapján. Az elmúlt napokban az a kérdés foglalkoztatta leginkább a piaci szereplőket, hogy milyen formában tudnak majd bejelentkezni a reklámközzétevők az adóhatósági adatbázisba, és miről kell majd pontosan nyilatkozniuk a NAV-nak.

Read more

Reklámadó – így mentesülnek az online hirdetések

A Google és Facebook hirdetések megrendelői mentesülhetnek a reklámadó alól 2015-ben. Ebből a bejegyzésből megtudhatja azt is, hogy emailen is kérhetjük a közzétevői nyilatkozat kiadását.

A reklámadó változásainak következtében jövőre a Google és Facebook hirdetések megrendelőit nem terheli reklámadó fizetési és társasági adóalap növelési kötelezettség, ha teljesítik az alábbi lépéseket.

Read more