Bejegyzés

Reklámadó: Pórul járhatnak a call-centerek

Érdemes figyelniük a telesales és telemarketing tevékenységet folytató telefonos ügyfélszolgálatoknak (call-centereknek) és megrendelőiknek, mert anélkül lehetnek a reklámadó alanyai, hogy tudnának róla. Menthető azonban a helyzet, hogyha ez a felismerés még a december 20-án esedékes reklámadó-előleg feltöltési kötelezettség előtt éri őket. Minden az alkalmazott technológián múlik.

Read more

NAV tájékoztatás közzétevők “feljelentéséről”

A reklámadót érintő 2015-ös változások lehetővé teszik a megrendelők számára, hogy mentesüljenek a szankcióktól, ha valamelyik reklám-közzétevőtől – kérésük ellenére – nem kapnak nyilatkozatot, és ezt bejelentik az adóhatóság számára. A NAV tájékoztatása szerint a megrendelők is papír alapon és kötetlen formában tudják “feljelenteni” a nem együttműködő reklám-közzétevőket. Ez elsősorban az online hirdetések megrendelőinek jelent majd könnyebbséget.

Papír alapon és kötetlen formában

Az adóhatóság már a múlt héten honlapján  tájékoztatta az adóalanyokat arról, hogy miként tudnak bejelentkezni a NAV által nyilvántartott és üzemeltetett reklám-közzétevői adatbázisba. A várakozásokkal ellentétben ezt nem nyomtatványkitöltő-program segítségével, hanem papír alapon és kötetlen formában tudják megtenni a közzétevők. (A reklámadóblogon elérhető egy bejelentkezési formanyomtatvány is, amivel a közzétevők ezt teljesíthetik.)

A megrendelők számára azonban továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy a gyakorlatban miként tudnak mentesülni az őket sújtó szankciók alól, ha nem kapnak a reklám-közzétevőktől nyilatkozatot. A NAV a reklámadóblog gyakorlati kérdéseire is válaszolt.

NAV: a “feljelentés” nem kötelező

Az adóhatóság fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nem együttműködő közzétevők bejelentése egy olyan lehetőség, amivel az adózók élhetnek, de semmiképpen sem kötelező törvényi előírás. Ha az adott hónapban kézhez kapott reklámadó-köteles számláink összege nem haladja meg átlagosan a 2,5 millió forintot, akkor nyilatkozat hiányában semmilyen szankció nem éri a megrendelőket, mivel 2015-től a társasági adóalap növelésének kérdése csak évi 30 millió forint fölötti megrendelések esetén merül fel. A reklámadóról szóló törvény pedig csak azokat a közzétevőkkel közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőket vonja be az adóalanyok körébe, akiknek a havi költésük a 2,5 millió forintot meghaladja. Ha pedig a megrendelőknek a reklám-közzétevők nyilatkoznak arról, hogy az esetlegesen felmerülő reklámadó-fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek vagy ilyen kötelezettség őket nem terheli, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli az elszámolt költségek után. Ennél fogva a közzétevők “feljelentése” is csak olyan megrendelések esetében tűnik ésszerűnek, amelyek értéke a 2,5 millió forint értéket meghaladja, de a reklám-közzétevő a megrendelő kérésének ellenére nem adott ki nyilatkozatot, és nem szerepel az adóhatóság reklám-közzétevői adatbázisában sem.

A bejelentések előírt tartalma

A reklámadóról szóló törvény 2.(§) paragrafusa szerint:

(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha

a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,
b) a reklám közzétételének megrendelője
ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. §(3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,

A fentiek alapján tehát az alábbi adatoknak mindenképpen szerepelniük kell a bejelentésben:

  • Megrendelő neve, székhelye és adószáma
  • Közzétevő neve, székhelye és adószáma (ha van)
  • Közzétevő által kibocsátott számla/számviteli bizonylat sorszáma
  • Közzététel ellenértéke
  • A tény miszerint a megrendelő a közzétevői nyilatkozat kiadását kérte a közzétevőtől. A NAV javaslata szerint ennek a ténynek hitelt érdemlő igazolását is érdemes másolatban mellékelni a beadványhoz.

Praktikus javaslatok és határidők a beadvány elkészítéséhez

A NAV felhívta a megrendelők figyelmét arra is, hogy érdemes kivárni a törvény által a nyilatkozattevők számára megállapított 10 munkanapos türelmi időt is, hiszen az is elképzelhető, hogy a nyilatkozat bekérését követően a reklám-közzétevő mégis kiadja a reklámadó-nyilatkozatot a megrendelő számára. A NAV álláspontja szerint a bejelentést számlánként kell megtenni, hiszen a bejelentendő közzététel ellenértéke is a kézhez kapott számla/számviteli bizonylat alapján határozható meg. Amint arról korábban is írtam, a bejelentést érdemes megtenni a számla/számviteli bizonylat kézhezvételét követő hó 20. napjáig, mivel ebben az időpontban válik esedékessé a megrendelőket terhelő reklámadó bevallása és megfizetése.

A bejelentések megtételéhez külön formanyomtatványt készítettem, amit erről az oldalról lehet letölteni.

Megoldódhatnak a problémák a kereskedelmi szektorban is

Több kereskedelmi szektorban működő reklámozó is panaszkodott arra, hogy a nyilatkozatok kapcsán vitába keveredtek üzleti partnereikkel a reklámadó-nyilatkozatok tartalmával kapcsolatban. Egy-egy display felület kapcsán különböző álláspontok alakulhattak ki például arra vonatkozóan, hogy ki minősül közzétevőnek. Olyan esetekről is hallani lehetett, hogy egy-egy kereskedelmi egység bizonyos reklám-közzétételekről nem volt hajlandó nyilatkozatot kiadni a beszállítóknak. Ez rendkívül kellemetlen helyzetet teremtett, mert az üzleti jó kapcsolatot egyik fél sem szerette volna kockáztatni. Megoldást jelenthet ebben a kérdésben is a reklám-közzétevői adatbázis, mivel az nem tartalmazza a közzétevői státusz jogcímét, így ha egy kereskedelmi egység tulajdonosa szerepel az adóhatóság adatbázisában, akkor a reklámozóknak már nem szükséges azon törni a fejüket, hogy az általuk közzétevőnek vélt személytől hogyan szerezzék be a törvényben előírt reklámadó-nyilatkozatot.

reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

A reklám-közzétevők személyéről nem kell többet vitázniuk a beszállítóknak és a kereskedelmi egységeknek

Adóhatósági fellépés a nem együttműködő közzétevőkkel szemben

Az adóhatóság válaszában megerősítette, hogy a megrendelők által tett bejelentések tartalma nem lesz nyilvános. Azoknak a  reklámozóknak, akik nem szeretnének az adóhatósági bejelentéssel időt tölteni, ezért előzetesen érdemes egyeztetni a közzétevőkkel, hogyha nem szerepelnek a NAV reklám-közzétevői adatbázisában, akkor szándékoznak-e nyilatkozatot adni a közzétételről. A reklámadóblog kérdést intézett az adóhatósághoz, hogy a megrendelőktől beérkezett, konkrét adatokat is tartalmazó “feljelentések” alapján tervezi-e a NAV behajtani a reklámadó összegét azoktól a (külföldi online) közzétevőktől, akik nyilatkozatot sem adnak, és vélhetően reklámadót sem fizetnek. A bejegyzés publikálásáig erre a kérdésre még nem érkezett válasz, de erről külön bejegyzés keretében mindenképpen tájékoztatni fogom az olvasókat.

Közzétevői adatbázis: bejelentkezés papíron és kötetlen formában

A NAV honlapján megjelent legfrissebb tájékoztatás szerint kötetlen formában és papíron kell bejelentkeznie a hirdetések közzétevőinek az adóhatóság közzétevői adatbázisába. Ez meglepő fordulatnak számít piaci körökben. 2015-től az adatbázisban szereplő reklámközzétevőknek már nem kell nyilatkozniuk megrendelőik felé a reklámadó-bevallási és fizetési kötelezettségükről.

A hirdetések közzétevői 2014. decemberétől már bejelentkezhetnek abba az adóhatóság által vezetett közzétevői adatbázisba, amellyel kiválthatják a reklámok megrendelői felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettségüket. Az adatbázis első ízben 2015. január 1-én lesz elérhető a NAV honlapján. Az elmúlt napokban az a kérdés foglalkoztatta leginkább a piaci szereplőket, hogy milyen formában tudnak majd bejelentkezni a reklámközzétevők az adóhatósági adatbázisba, és miről kell majd pontosan nyilatkozniuk a NAV-nak.

Read more

Reklámadó mentes online hirdetések: 2014

Azok a cégek, amelyek ügynökségen keresztül rendelték meg Facebook vagy Google hirdetéseiket, mentesülhetnek a közzétevői nyilatkozatok hiányából eredő reklámadó szankciók alól 2014-ben.

A reklámadóról szóló törvény 2014-ben érvényes szabályai alapján a Google-től és a Facebook-tól megrendelt hirdetések ellenértéke után reklámadót kell fizetni, amennyiben ezek havi összege meghaladja a 2,5 millió forintot. A fizetendő reklámadó mértéke a 2,5 millió forintot meghaladó rész 20%-a. A hirdetőket kedvezőtlenül érintette az a tény is, hogy összeghatártól függetlenül ugyanezeknek a hirdetéseknek az ellenértéke nem elismert ráfordítás a társasági adóról szóló (TAO) törvény szerint. Ezzel az összeggel ezért még a társasági adóalapot is meg kell növelnie azoknak a cégeknek, akik olyan hirdetési felületeken hirdetnek, amelyek tulajdonosai nem adnak közzétevői reklámadó-nyilatkozatot.

Mentesülhetnek ezen terhek alól azok a cégek, akik ezeket a költéseiket ügynökségeken keresztül teljesítik. Hogyan lehetséges mindez?

Read more

Reklámadó módosítások 2015: megszavazva

Reklámadó módosításokat hagyott jóvá a Parlament. A google és facebook hirdetések megrendelőin kívül jobban járnak a sportszövetségek (nemzeti válogatottak, utánpótlás- és amatőr sportszervezetek) is. Változások már 2014. decemberétől.

2014. november 18-án megszavazta az Országgyűlés a reklámadó módosítását tartalmazó javaslatot, így már biztos: a google/facebook költések mentesülhetnek a társasági adó és reklámadó alól. Úgy tűnik, hogy a közzétevői nyilatkozatot elfelejthetik a médiavállalkozások, hogyha 2014. decemberétől beregisztrálnak az adóhatósághoz. A NAV ezt a listát a honlapján teszi közzé a változást (beregisztrálást vagy törlést) követő hó első napján. A reklámadó alanyainak a listába való bekerüléshez alábbiakról kell nyilatkozniuk az adóhatóság felé:

Read more

Reklámadó – Nem kell fizetni a google után?

Megjelent a portfolio.hu-n 2014. augusztus 26-án.

Az internetes hirdetések piacát alapvetően befolyásoló reklámadó jogértelmezést adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Google által közétett hirdetésekért kapott bevétel után nem kell reklámadót fizetni. Emiatt a hirdetésszervező cégeken keresztül közzétett reklámok megrendelői is veszélybe kerülhetnek, ha az adóalanyiságra vonatkozó nyilatkozatokat a szereplők rutinszerűen töltik ki. De erre is van megoldás.

Az augusztus 15-én hatályba lépett reklámadóról szóló törvény alapján reklámadót kell fizetni a túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közétett reklámokból származó árbevétel után. Ebben az esetben a bevallási és az adófizetési kötelezettség a reklámokat közzétevő személyt terhelik. A hazai gyakorlatban a weboldalak tartalmaival (pl. a kommentekkel) kapcsolatos közzétételi felelősség idáig a weboldalak üzemeltetőit terhelték. A reklámadó szempontjából azonban már nem mindig ilyen egyszerű a helyzet.

A fordulat

Társaságunk az ingatlan.com-ot és köpönyeg.hu weboldalakat üzemeltető Arkon Zrt. a reklámadó állatorvosi lovaként mind a bevételei (apróhirdetések és bannerhirdetések) mind pedig a magas online hirdetési költségei (Google, Facebook) miatt reklámadó fizetési kötelezettséggel nézett szembe. A jogszabályban nagy általánosságban megfogalmazott elvek pontosítása céljából azonban állásfoglalási kérelemmel fordultunk az NGM-hez. Jogértelmezésünk szerint ugyanis bizonyos (pl. a Google hirdetések megjelenítése után járó Adsense) bevételek után a reklámadót nem a weboldal üzemeltetőjének kell bevallani és megfizetni. A minisztérium ezt az értelmezést állásfoglalásában is megerősítette.

A Google ugyanis csak egy olyan hirdetési mezőt bérel a weboldalakon, ahol a valós idejű licitek aktuális állása alapján teszi közzé azokat a reklámokat, amelyeket a Google saját algoritmusa és megítélése szerint az adott látogató érdekesnek tart. Egy-két minimális korlátozást leszámítva a weboldalak üzemeltetőinek nincs ráhatása, hogy konkrétan milyen hirdetések is jelennek meg ezekben a mezőkben. A médiatulajdonosoknak reklámadóval kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettsége – ami az elmúlt hetekben futótűzként frissítette fel az ügynökségek, hirdetést megrendelő partnerek és a médiumok kapcsolatát – a Google felületein elhelyezett hirdetések esetében nem is nagyon értelmezhető, mivel a weboldalak üzemeltetői szinte semmilyen kapcsolatban sincsenek a hirdetések megrendelőivel.

reklámadó állásfoglalás ngm

Nagy jelentőségű reklámadó állásfoglalás

A minisztérium indoklásában kiemeli, hogy „a hirdető a hirdetésszolgáltatóval köt szerződést a reklám közzétételére, maga a hirdetésszolgáltató dönt arról, hogy a hirdetést egyáltalán közzéteszi-e, s ő jogosult arra is, hogy a reklámot a rendelkezési joga alatt álló felületen ténylegesen közzétegye. Az adókötelezettség szempontjából ez esetben irreleváns, hogy az oldal üzemeltetője kicsoda, figyelemmel arra, hogy az üzemeltetőnek semmilyen ráhatása nincs a hirdetésszolgáltató által bérelt felület vonatkozásában a reklám-közzétételi tevékenységre. Mindez – értelemszerűen – azt jelenti, hogy az un. hirdetésszolgáltató által megjelenített hirdetés esetében – függetlenül attól, hogy személyében eltér az internetes oldal üzemeltetőjétől – a reklámadó alanya a reklámot közzétevő hirdetésszolgáltató.”

Tovagyűrűző hatások

Az állásfoglalásból egyértelműen következik az is, hogy a Google-hoz hasonló valós idejű liciten alapuló vagy egyéb hirdetés-kiszolgáló rendszereken keresztül közétett hirdetések esetében érdemes megvizsgálni a szerződéseket, hogy ezek alapján ki minősül valójában a reklámok közzétevőjének és a reklámadó alanyának.

Ugyanezt érdemes megfontolni olyan ügynökségi vagy sales-house-okkal kötött szerződések esetében is, ahol ezek a hirdetésszervezők végzik hirdetések teljes kiszolgálását a reklámok megrendelői felé (például a technikai kiszolgálást, szerződéskötést számlázást és bevétel kezelését). Különösen igaz ez akkor, ha kizárólagos értékesítési jogot formálnak egy adott hirdetési felület hasznosítására, és ezért cserébe garantált díjat fizetnek az oldal üzemeltetőinek. Ilyenkor ugyanis az oldalak üzemeltetőinek a szóban forgó szerződésen kívül nincs befolyása az oldalán található hirdetési felület hasznosítására. Ez a legtöbb esetben annak a modellnek felel meg, amikor egy szereplő továbbértékesítési célból felületet bérel, és az ezzel kapcsolatos összes hasznot és kockázatot ő maga viseli. Ez leginkább olyan szerződések esetében jelentkezhet, amikor a hirdetések kiszolgálása olyan felületeken történik, ahol aktív hirdetés-közzétételt csak a hirdetéseket szervező ügynökség vagy sales-house végezhet. Könnyen lehet ugyanis, hogy az ilyen hirdetések esetében is ezek a hirdetésszervezők minősülnek a reklámok közzétevőinek.

Veszélyek

Ha az oldalak üzemeltetői rutinszerűen nyilatkoznak adóalanyiságukról, akkor ennek helytelen megválasztásával nem csak azt veszthetik, hogy – amennyiben az adóköteles bevételük az 500 millió forintot meghaladja – feleslegesen fizetnek reklámadót. Ebben az esetben ugyanis az igazi adóalanynak minősülő ügynökségek vagy sales-house-ok ügyfelei kerülnek igazán nehéz helyzetbe. Ha az igazi adóalanyok a tévesen kiadott nyilatkozat birtokában nem vallják be és teljesítik reklámadó-fizetési kötelezettségüket, akkor szélsőséges esetben a NAV – megfelelő nyilatkozat hiányában – a szokásos adóbírság és késedelmi kamatok kiszabása mellett 20%-os reklámadó, illetve 10%-os társasági adó megfizetését írhatja elő az ilyen költések után a hirdetések megrendelői számára.

Megoldások

A legtöbb internetes médiafelület tulajdonosa vagy üzemeltetője aktív kapcsolatban van az oldalak bevételeit biztosító hirdetésszervező cégekkel. A fentiekben bemutatott esetekben így a médiumok és hirdetésszervezők létrejött szerződések megfelelő módosításával elérhető az is, hogy a reklámadó alanyisága visszaszálljon az oldalak üzemeltetőire.